Nyelvtudományi Közlemények 71. kötet (1969)

Tanulmányok - Hadrovics László: Hozzászólás Moór Elemér „Pénz szavunk származása…” c. cikkéhez [Diskussionsbeitrag zum Aufsatz Elemér Moórs „Die Herkunft unseres Wortes pénz ’Münze; Geld’…” 93

Hozzászólás Moór Elemér „Pénz szavunk származása..." c. cikkéhez Hangsúlyozni kívánom, hogy a cikkhez nem önszántamból, hanem csakis a szerkesztőség felkérésére szólok hozzá. A felkérő levél szerint a szerkesztőség szeretné „megtörni azt a hagyományt, amely Moór Elemér különböző folyóiratokban megjelent tanulmányait visszhang nélkül hagyta". Ha így van, ám legyen. Hozzászólásom végén rámutatok, hogy ez a hagyomány miért alakult ki. MOÓR ELEMÉR jelen cikke csak kisebb részben nyelvészeti vonatkozású, legnagyobb részében a magyarság megtelepedésének régészeti kérdéseivel foglalkozik. Ami a nyelvészeti részt illeti, ez szervesen illik bele eddigi feltételezéseink sorába. Régebbi dolgozataiban ugyanis egyre több területen igyekszik a szlovák hatást a magyarság európaizálódásában előtérbe állítani. Szerinte a magyarság a szlovákoktól vette át a mélyvízi halászatot, az állatok téli takarmányozását, a földmívelést, a haladottabb fonást-szövést, a házépítés egyes fajtáit, a vízimalmot és más egyebet. Ebbe a sorba illik bele a pénz átvételének kérdése is. A cikkben szereplő nyelvi bizonyítékok azonban nem elegendők e kérdés eldöntésére. A szerző a szlovéneket mint átadó népet azért zárja ki, mert velük a magyarságnak csak kis része érintkezett, a bolgárokat meg azért, mert a bolgárban e szónak csak 'Münze' jelentése mutatható ki, a 'Geld' jelentés hiányzik. Mindkét érv nagyon is labilis. A pénz mint csereeszköz a kereskedelemnek szerves része, s éppen úgy, minta kereskedelmi áruk nevei, a pénznemek nevei is messze földről jöhetnek, s így a pénz jöhetett a szlovénektől is. A bolgárokkal kapcsolatban pedig ki tudja megmondani, hogy egy nyelvben, amelynek nincs nyelvtörténeti szótára, mi volt meg és mi nem volt meg? S áll ez a szlovákra is. A szerző felteszi, s ez tulajdonképpen okfejtésének alapja, hogy mind a szlovákban, mind a szlovénben a pénz szónak már a 10. században egyaránt volt 'Münze' és 'Geld' jelentése, mert ez ma is megvan, s ha ez nem így lett volna, a magyarság közbeékelődése után ez az azon'os jelentésfejlődés a két szétvált nyelvben nem mehetett volna végbe. De miért nem? Arra, hogy egy szűkebb körű fogalmat jelentő szó egy tágabb körű fogalom jelölésére megy át, számtalan példát ismerünk, és ez a fejlődési tendencia sokszor egymástól legtávolabbra eső nyelvekben bámulatos hasonlóságokat eredményez. Teljesen bizonytalan tehát a két jelentés ilyen korai megléte a szlovákban. Lehet, hogy megvolt, de éppen úgy lehet, hogy nem volt meg. Ha tehát az egész okfejtést nézzük, csupa feltevésre épített feltevést találunk. A feltevéseknek akkor van jogosultságuk, ha szilárd alapokra, adatszerű valóságra épülnek. Hevenyészett elképzelésekre, ellenőrizhetetlen elgondolásokra azonban csak legfeljebb légvárakat, de nem tudományos igényű feltevéseket lehet építeni.