Nyelvtudományi Közlemények 71. kötet (1969)

Tanulmányok - Vikár László: Cseremisz és csuvas népdalgyűjtés 1966-ban [Tscheremissische und tschuwaschische Volksliedsammlung im Jahre 1966] 3

CSEREMISZ ÉS CSUVAS NÉPDALGYŰJTÉS 1966-BAN 5 sem hallottunk. Adatközlőink kivétel nélkül erdei, reális kvintváltókat énekeltek. Ez megerősítette korábbi elképzelésünket: azon a vidéken van a hegyi és az erdei zenei dialektus határa. A Köztársaság egész déli részén végigvonuló kvintváltáson belül ott ér véget az egy- és kezdődik a szabályos kétrendszerűség, amely azután egészen a keleti, tatár szomszédságig húzódik. A K r a s zn i j Ja rban felvett szó-végű, reális kvintváltó példánk egyetlen félsornyi motívumból épül, amely a transzpozíciók következtében: a — a4 — a

2

— a sajátos rendben háromszor ismétlődik. Az 1. és a 2. sor viszonylatában ritka, hogy a 2. sor első fele feljebb, a második fele ugyanakkor lejjebb helyezkedik el, mint az L sor megfelelő részei. 2. sz. dallam 1. oS áo • (osêem ik te oie-le, ie • memki-ie, mes u - ke ma • jen jol-tai ik te a>e-le, sS • ren kuëëo, aea u - ke. 2 perwëjat §l'e, k§z§tat olo, ol&k.osto cewer mör. perwdjat §l'e, Icëzëtat o>lo, awulosto joltasem. A két szöveg nélküli sor tipikus jelenségre figyelmeztet. Minthogy a nagy ambitusú, kvintváltó dallamokat, különösképpen a kisebb gyakorlattal rendelkező fiatalok közül, sokan nem tudják a megfelelő magasságban elkezdeni és oktávtörés nélkül végigénekelni, általánossá vált az a gyakorlat, hogy ezeknek a dalamoknak csak az egyik felét éneklik. A kvint különbséget sokan észre sem veszik, vagy ha igen, akkor sem méltatják figyelemre. A másik felet, mivel annak zenei tartalma amúgyis hangról hangra azonos, elhagyják, vagy ha lehet, előadását a kísérő hangszerre bízzák. így adódik, hogy ha valakinek mégis el kell énekelnie az egész dallamot, akkor csak a fele szöveget tudja. A féldallamok önállósulását másutt és más formában is megtaláljuk a cseremisz népzenében. Több olyan adatunk van, amelyben az énekes a dallam második felével kezd vagy éppen az első felével fejez be egy-egy versszakot. Vannak, akik nem is érzik a kettő közötti különbséget ós a tonális kvintváltás esetében kötelező sorrendet. De összefüggésbe hozható ez á jelenség a kis forma és a kvintváltás szerves kapcsolatával is. A féldallamok kérdését mindezért a cseremisz népzene jellemző sajátosságaként tartjuk számon. Az a 120 dallam, amelyet utunk első öt állomásán gyűjtöttünk, hasznos formai és tartalmi megfigyelésekre adott alkalmat. Felvételeket készítettünk az alsó kvintválasz helyességének újabb igazolására s néhány olyan dallam is