Nyelvtudományi Közlemények 70. kötet (1968)
Tanulmányok - Vászolyi Erik: Prolatívusz, tranzitívusz, lokatívusz a zürjénben, a votjákban és a finnugor alapnyelvben [Prolativ, Transitiv, Lokativ im Syrjänischen, im Wotjakischen und in der finnisch-ugrischen Grundsprache] 47
52 VÁSZOLYI ERIK 2. mit der Hilfe des Prosekutivs und des Transitivs werden im allgemeinen verschiedene Aspekte des verbalen Prädikats ausgedrückt. In den Prosekutivsätzen kommt oft eine kursive Handlung zum Ausdruck, deren zeitliche und örtliche Grenzen unbestimmt sind. Die Bedeutung des Prosekutivs ist eine prolativische; 3. in den Transitivsätzen kommt meist der terminativische Aspekt der Handlung zum Ausdruck. Der Transitiv bezeichnet den Schauplatz der an einen bestimmten Punkt oder an einen engen Raum gebundenen, sowohl örtlich als zeitlich beschränkten Handlung. Er dient oft als einfacher Lokativ oder gibt eine bestimmte Richtung an. Der Transitiv ist seinem Urpsrung nach eine Art Lokativ, hat aber oft eine prolativische Färbung erhalten; 4. die heutigen Funktionen des Prosekutivs und des Transitivs sind einander ähnlich, eben darum machen sich manchmal in ihrem Gebrauch gewisse Schwankungen bemerkbar. Es ist möglich, dass die Ursachen dieser Schwankungen zum Teil bereits in der urpermischen Sprache zu suchen sind ; 5. der Gebrauchskreis des substantivischen Transitivs ist im Syrjänischen viel enger als im Wotjakischen. Es ist möglich, dass im Syrjänischen im Gebrauch des Transitivs zugunsten anderer Kasus gewisse Verschiebungen stattgefunden haben. Anderseits ist es wahrscheinlich, dass sich der Anwendungskreis des Transitivs im Wotjakischen im Vergleich zu den urpermischen Verhältnissen gewissermassen erweitert hat." 81.2. Számos kitűnő megfigyelésének teljes elismerése mellett LAKÓ módszertani eljárásához és következtetéseihez néhány apró megjegyzést kell fűznünk. 81.21. Alább részletesen elemezzük majd a két vitatott esetrag jelentését, s annak során kiderül, hogy mennyi közöttük a morfoszemantikai egyezés és eltérés. Az eredmény azonban nem fogja támogatni LAKÓ szemantikai megállapításait. A ProsCx és TransCx jelentései között csak egyetlen ponton létezik lényeges szemantikai eltérés, egyébként csupán stilisztikai különbség áll fenn közöttük. Amiben lényegesen eltérnek, az nem jelentéskörük, hanem egyrészt hangalakjuk, másrészt nyelvjárási elterjedtségük. A válaszfal tehát elsősorban nem morfoszemantikai, hanem morfológiai és nyelvföldrajzi tényezőkből emelkedik. 81.22. Ebből következően: a ,,proszekutívusznak" valóban „prolatívuszi" jelentése (is) van (kérdés, mit értünk az egyiken és mit a másikon), ámde a ,,tranzitívusznak" nemkülönben (kérdés, mit tekintünk akkor tranzitívuszi jelentésnek). Az utóbbiról LAKÓ azt állítja, hogy ,,er dient oft als einfacher Lokativ". Nos, ha zűrjén vagy votják mondatokat magyarra vagy németre fordítunk, a bennük szereplő^tranzitívusz a magyar, illetve német szövegben gjœikorta hol? kérdésre felel majd, ez igaz. Tegyük hozzá: ugyanez vonatkozik a „prolatívuszi jelentésű" proszekutívuszra is. Például: : ;- i a) z ü r j é n (1) daduv iskovtis vez nie vyvti, $enydik turuna verőt'ajasti7 ,,A rénszarvasszán siklott a zöld zuzmón, a kurta fűvel benőtt földnyelveken" (Rasszk. 81). 7 A példamondatokban szereplő ritkítás itt és a továbbiakban tőlem származik; ha nem, azt jelezni fogom.
