Nyelvtudományi Közlemények 70. kötet (1968)

Tanulmányok - Imre Samu: Der Münchener Kodex II 263

SZEMLE — ISMERTETÉSEK 263 • A fentiekből az derül ki, hogy a lejegyzés bizony következetlen, a fonémák megállapítására még csak kísérletet sem tett a szerző. Fonematikus transzkripció alkalmazásáról ebben az esetben aligha beszélhetünk. De nem is fonetikus SZABÓ transzkripciója, mert — amint ő maga is elismeri — a fonematikus jelölésre való törekvés miatt lemondott bizonyos fonetikai finomságok jelöléséről. Például a ter lapp szövegekre vonatkozóan ezt olvashatjuk az 128. lapon lábjegyzetben: „Das -d hört man am Ende des Infinitivs sehr schwach". Vajon ennek nem kellett volna a transzkripcióban tükröződnie? A továbbiakban a szövegekben előforduló néhány hibára kívánom felhívni a figyelmet. A kiddzim (26. 1.) 'siebente' szóban roí-nek kellene lennie a sorszámnévképzőnek, vö. vidant (26. 1.) 'fünfte', kualmänt (78. 1.) 'dritte'. A tagadóige tb.. sz. 3. személyű alakja nem lev, hanem csak jev (28. 1.). A jevla (44.1.) 'nicht sind' két szóból áll: az előbb említett tagadóige és a létige töve, tehát különírandó: jev la. Ugyanez vonatkozik az e. sz. 3. személyre is: alléi (54. 1.) 'nicht war', helyesen: al lei. A 34. lapon a 'moha' jelentésű szó tövének meglepő alakváltozatait látjuk: linned 'das Moos', lannis 'von dem Moos', lávnegeim 'mit Moos' (pl.). A helyes alak T. I. ITKONEN szótára (199) szerint: Ko. P. láütrje 'Torf. Miért van a sine gueim (46. 1.) 'mit ihnen' különírva, míg a főnevekkel egybe van írva a tb. sz. comitativus ragja, pl. puddzegeim (40. 1.) 'mit Renntieren', lizsigsim (uo.) 'mit Schiern'. Hasonló következetlenség van a men vusike <~ menvueika (116. 1.) 'warum' szó írásában is. A 60. lap 7. sorában bizonyára sajtóhiba a cüd ('die Tschuden') alak, mert ugyanezen az oldalon helyes alakban is szerepel: cüd. A 30. lapon levő puddze milte 'mit (längs) der Herde' fordítása téves, ennek ugyanis 'rénszarvasokkal' a jelentése. A 40. lapon a 8. mese 7. sorában a modd'zis 'szép' szó nincs lefordítva. A 15. mesében a cüd 'die Tschuden' fordítása 'die Hunderte'. Ez a szónak népetimologikus értelmezése, az adatközlő magyarázta így (1. 63. 1.). Ugyanannak a nyelvmesternek egy másik meséjében (a 14.-ben) helyes a fordítás: 'die Tschuden'. Ebben a szövegben is célszerűbb lett volna a 'die Tschuden' fordítás. A német fordítást a szerző igyekszik az eredeti lapp szövegekhez igazítani. Ahol „lappizmusok" fordulnak elő, zárójelben közli azok szó szerinti értelmét. Megfigyelésem szerint ez általában megtörtént, csak a 79. lapon hiányzik a 'sie hatten' mellől a szó szerinti fordítás [ihnen war]. Valójában azonban felesleges a' habeo' kifejezésére szolgáló szerkezetek állandó, szó szerinti értelmezése. A 29. lapon feleslegesen kétszer magyarázza meg a kdvas szó jelentését (a 18. és a 28. sorban). A 33. lapon meg kellett volna mondani a lum-nudd összetétel tagjainak a jelentését is. Nagy kár, hogy a dal (118. lap) nótáját nem közölte, pedig felvette magnetofonszalagra. Un. sorsének ez, olyan, amilyenre az 57. lapon is történik utalás. Különösen jelentősnek tarthatjuk ennek a sorséneknek a közlését, mivel a korábbi kiadványokban verses szöveget nem találunk. Mindent összegezve azt mondhatjuk, hogy a hibák ellenére sem volt haszontalan ezeket a szövegeket kiadni, tekintettel arra, hogy eddig viszonylag kevés kolai lapp szöveg jelent meg, s a jövőben sem számíthatunk már jelentős mennyiségű anyagra. A kötet értékét emelte volna egy rövidre szabott nyelvtani vázlat. HONTI LÁSZLÓ Der Münchener Kodex II Das ungarische Hussiten-Evangeliar aus dem 15. Jahrhundert. Buchstabengetreuer Abdruck. Herausgegeben von GYULA DÉCSY. Wiesbaden, 1966. Otto Harrassowitz. XVIII + 125 1. Nagy szolgálatot tett a magyar nyelvtudomány, irodalomtudomány és művelődéstörténet kutatóinak, sőt az egész finnugor nyelvtudománynak FARKAS GYULA akkor, amikor 1958-ban Décsy Gyula közreműködésével megjelentette a Müncheni Kódex hasonmás kiadását. E kiadvány előszavában Farkas már jelezte a II. kötet előkészületeit,