Nyelvtudományi Közlemények 70. kötet (1968)

Tanulmányok - K. Palló Margit: „Az idő és társai”-hoz [Contribution a l’article „Az idő és társai” (Le temps et sa parenté)] 174

„AZ IDÖ ÉS TABSAI"-HOZ 175 gyakori orosz jövevényszó a vërëm v. vërëme sincs megemlítve (vö. ASM. V, 360). Hasonlóképpen állunk az ilyen típusú szótárak 'mesto' címszavával is. A csuv. vyrän (közt. orun) és sër (közt. jer) értelmezés mellett legfeljebb utoljára kerül sor a 'mesto' jelentésű tél megemlítésére is, mint pl. DMITRIEV orosz—csuvas szótárában, de már a példamondatokban nála sem esik szó róla. — Ha azonban csuvas—orosz szótárt forgatunk pl. jEGOROvét (Cäväslavyräsla si. II. kiad.), megtaláljuk benne a tél címszót 'vremja' és 'mesto' jelentésében is. A nyelvjárási gyűjtésre támaszkodó A§MARiN-féle Thesaurus-ban pedig egészen bő tájékoztatást kapunk a tel jelentésére vonatkozólag: 1. 'opredelennoe mesto, mestnost'; SL" 'vremja'. A locus—tempus főjelentésekből folyó egyéb jelentésárnyalatok (cel', dom; slucaj, otnosenie stb.) és a nyilvánvalóan homofon 'tolk' megemlítése mellett utalás történik a tel mai túlnyomórészt adverbialis, ill. postpositionális funkciójára is: 'okoló mesta; okoló priblizitelno (vo vremeni)' Asm. XV, 28—33. A példamondatokból azonban kiderülj hogy a tel önálló tempus jelentésben jóformán már csak megmerevedett kifejezésekben éh per telte 'odno vremja' (XV, 29), vagy JEGOROV csuv.—orosz szótárából idézve: tël-tëV mestami, vremja ot vremeni'; tëllën-tëllën 'mestamivremenami'. Feltűnő, hogy PAASONEN népköltési anyagon nyugvó Szó jegyzékében sincs nyoma a tel 'idő' jelentésének. A tel locus értelmű használatára ellenben AsMARiNnál és SiROTKiNnál is bővebb adattár áll rendelkezésünkre, s bár a mai csuvasban nyelvújítási, ill. új szóalkotási célokra is felhasználódik, mint pl.: %äj, telle säma% 'samostojateïnoe slovo' (vö. A. A. ANDREEV, Cävas cëlxin leksikologije 155), használati köre már hely jelentésben is eléggé körülhatárolt. 3. Ezzel az avulóban levő 'mesto-vremja' alapjelentésű csuv. tel szóval függ Össze JEGOROV etimológiai szótára szerint is (245) a közt. nyelvekben ugyancsak különböző jelentésekben ismert, hangtanilag pontosan megfelelő tüs (csuv. / '^közt. s: első szótagbeli őst. ü >> virjal ë >anatri ë). Az előforduló különböző jelentéstartalmú közt. nominális és verbális tüs adatokból ezúttal szorosan csak a locus-tempus jelentésű, a csuv. tel szóval etimológiailag összetartozó példákat emelem ki. — A bennünket érdeklő nominális tüs-t RADLOV szótára csupán idő, ill. 'Mittag, Süden' jelentésben hozza (III, 1586). KÄSGARI: tüs (BROCKELM. 225) és HOUTSMA: düs J-ji (73) is csak 'Mittag' jelentést ismer. Hasonlóképpen több újabb keletű török—orosz szótár, mint pl. JUDACHIN kirgiz—orosz szótára tüs (774), BASKAKOV—TOSCAKOVA ojrot — orosz szótára: tüs (163), PALMBACH tuvai—orosz szótára: düs (176) is csak 'polden' és 'obednoe vremja, obed' magyarázatot ad. És ebben a kizárólagos dél jelentésben került át a szó a száj an—szamojéd nyelvekbe: kam. t'ius 'Mittag' (vö. JoKi, Die Lehnwörter des Sajansamojedischen 346). A régiek közül VERBICKIJ (1884) altáji szótára a 'noc' ellentéteképpen 'den' jelentésről számol be (396) és a szerző nélkül megjelent baskir—orosz szótár (1958) szerint tes nemcsak am. 'poldenr, obed', hanem önállóan 'vremja' is (542).

MTJSABABV kazah—orosz szótárában a 'mesto' főjelentésből folyó: 'protivopolozenaja storona, napravlenie' mellett szintén ott van az önálló 'vremja' jelentés is (372). BUDAGOV összehasonlító szótára (1869 — 70) a 'polden', vremja, obed' mellett csagatáj adatként már határozott hely jelentésről is tud: 'mesto, storona' (395). BÁLINT GÁBOR kaz.—tat. szótárában a tes jelentései 'közt a 'dél' és 'hely' jelentés is megtalálható (121) úgyszintén PRÖHLE nyelvjárási adalék -jaiban is: 'hely' és 'délelőtti idő' (NyK. XXXVIII, 360). 'Hely' jelentésében