Nyelvtudományi Közlemények 70. kötet (1968)
Tanulmányok - Bańczerowski, Jerzy: A gyengülés–erősödés folyamata a finn nyelvben [Über den Prozeß der Verstärkung und Lenierung in der finnischen Sprache] - 3
12 JEB.ZY BASCZEROWSKI Ha egy folyamat elkezdődik egy nyelvjárásban, még nem jelenti azt, hogy ugyanilyen erővel hat a többiben is. Már elméletileg is el tudjuk képzelni, hogy minél jobban eltávolodunk a processzus gócpontjától, annál inkább csökken a hatása. Az ebből levonható következmény egyértelmű: a középpontban haladnak leginkább előre a fonetikai folyamatok, a periférián lefékeződnek. Erre a germán nyelvekből hozhatunk példákat.32 A különböző mássalhangzócsoportoknak a gyengülés és erősödés folyamatára való reagálásával — az indoeurópai anyag alapján — már ZABROCKI foglalkozott. Meggyőződésünk, hogy azok a következtetések, melyekhez ezen a téren eljutott, általános természetűek, és a finnre is könnyen alkalmazhatók. Itt csak a viselkedésük általános elveire szeretnénk rámutatni, a részleteket pedig az anyag elemzésekor fejtjük ki. ZABROCKI figyelmet fordított arra a tényre, hogy az ősgermánban a hangeltolódás (az erősödés) nem minden mássalhangzócsoportban következett be (pl. az sk-, st-né\), és azt a megállapítást vonta le, hogy a felerősödött légáramlás az s résén le vezetődött, emiatt a zárhangot már nem tudta megváltoztatni. Ehhez még az is hozzájárul, hogy mássalhangzócsoportok esetében a légáramlás mindkét összetevőn (azaz s-n, és k-n) levezetődik, és ennek következtében ezeket külön-külön kisebb hatás éri.33 Azoknál a mássalhangzócsoportoknál pedig, amelyeknek első komponense likvida vagy nazális volt, erősödés tapasztalható. ZABROCKI szerint a mássalhangzócsoportok első összetevőjének megnagyobbodott rése esetén a mássalhangzó-kapcsolat lazább, azaz kevésbé kompakt. Ebben az esetben a légáramlás jobban meg tudja támadni mindegyik tényezőjét külön-külön, s emiatt nagyobb változásokkal számolhatunk a második hangnál. Minél nyíltabb tehát az első komponens, annál intenzívebb a folyamat hatása a másodikra.34 Az itt kifejtett elvek alkalmazása és részletesebb magyarázata már a finn nyelvi anyag alapján történik. Szeretnénk még megemlíteni, hogy FOURQTJET ZABROCKI munkájáról írt recenziójában bírálta ezen elmélet néhány pontját,35 az alapgondolaton azonban — nézetünk szerint — semmit sem változtathatott. Újabban ZABROCKI mégegyszer érintette a gyengülés-erősödés problémáját, és megerősítette korábbi téziseit, több részletkérdést pedig még pontosabban kifejtett. Azokkal az okokkal kapcsolatban, amelyek a gyengüléserősödés folyamatát létrehozták (azaz a légáramlás erősödéséhez, illetve gyengüléséhez vezettek), nem foglal határozottan állást. De nem tartja lehetetlennek, hogy ezeket fonológiai síkon is keresni kellene. Az okok természetétől függetlenül (legyenek bár fonológiai, szociológiai, vagy más természetűek) itt fonetikailag a légáramlás növekedésével, esetleg csökkenésével van dolgunk.36 32 ZABROCKI, Uwagi o rozwoju konsonantyzmu germanskiego. Kwartalnik Neofil. Roczn. IV. W-wa 1957. Zeszyt 2. Uő., Wspólnoty komunikatywne w genezie i rozwoju jezyka niemieckiego Wroclaw-Warszawa-Kraków, 1963. 32. 1. 33 ZABROCKI, UL 30. 1. 34 Uo. 35 — 37. 1. 35 Bulletin de la Société de Linguistique de Paris. Tome L. (1954). 36 ZABROCKI L., Wspólnoty komunikatywne w genezie i rozwoju jezyka niemieckiego. 1963. 40—47. 1.
