Nyelvtudományi Közlemények 69. kötet (1967)

Tanulmányok - Németh Gyula: A magyarországi oszmán-török nyelv 57

G4 A szerző beszél a magánhangzós szóvég utáni prónominális n-ről: »Haza« — Gen. »Hazanung« és azután a következő sajátságos mondatot írja: „In nomi che finiscono in Ab et Egh sequitano la stessa regula, V. G. Akrab il Scorpione, Akrabungli Del Scorpione et per ordinario simili nomi dar[l] parlare arabo". A numerus, genus, szóképzés, fokozás (felsőfok: »kaietilhe« [gay etile]) egészen röviden, de lényegében helyesen vannak tárgyalva (78r, 78v

).

Meglehetősen részletesen és általában helyesen tárgyalja a szerző a névmások alakjait (79r

—80

v

, az egyes alakokat 1. a nyelvtan összefoglaló tárgyalásában). Következik (8lr

) az ige. Kétféle ragozás van, aszerint, hogy az infinitivus végzete »meg«, vagy pedig »mak« (tehát a vokalizmus szerint; vö. fent a deklináció két faját). „Indicativus" : »severum« (így) stb. „Imperfectum": »szeverdum« stb. „Perfectum": »szevdem« stb. (Perf. indef.) >>szevd[m]il[s]idum« 'io ha vevő amato' stb. „Futurum": »szeverum« stb. „Imperat.": »szev szén« 'ama tu' stb. „Optativ, Praes.": »bulaicsi szevem« stb. Opt. „Praet. Perf.": »bulaicsi szeveidum« stb. „Fut. opt.": simile al praesente „Conj.": »egyer«-rel 'che vomisse' „Conj. praes." »egyer szeuszen« [r.m!] stb. Conj. „praet.": »egyer szevszeidum« stb. Conj. „fut.": „nel medemo modo del praesente" „Infinito ' ' : »Szevmek« „Partie." »szevegyek« »szevmeli« 'e adamare' »szevigi« 'quello che ama' »szevmis« 'amato' „Verbo pass. ind. praes." »szevilurum« stb. Az oszmán-török nyelvnek a grammatikai vázlata van tehát előttünk, — egy nagyon sovány és hiányos vázlat. A hangokról, a hang változásokról, magánhangzó-harmóniáról és magánhangzó-illeszkedésről rendkívül keveset ír a nyelvtan, a birtokos személyragokat nem említi. Fontos képzők, mint pl. bizonyos számnevek képzői, a névutók, az igéknél az -an, -^-képzős participiumok, a gerundiumok, a tagadó formák nincsenek említve. A Grammatika a magyarországi török nyelvet nem abban az alakban adja, ahogy a többi részek. Ilyen alakok mint »gyan« 'lélek' 78r

, »gyocs« 'ég' 78v

,

»csim« 'kicsoda?' tipikus magyarországi alakok, de ezek mellett lényegesen eltérő alakokat is találunk. 1) A genitivus ragja a grammatika szerint »ing« és »ung« (sajnos, az egész kéziratban nagyon kevés genitivusi formát találunk). A névmások ragozásában feltűnnek ezek az alakok: »baga« 'nekem' 79r

és »onga« (~»ona«) neki (vö. 90. 1.) — a 81r

lapon egy másik alakot találunk

r\ hanggal: »szevdung« 'szerettél'. Egvébként nincs a kéziratban r\ hang, illetőleg »ng« hangjel. (Vö. 86. 1.) NÉMETH GYULA