Nyelvtudományi Közlemények 69. kötet (1967)
Tanulmányok - Vászolyi Erik: A finnugor személyjelek kérdéséhez 3
A FINNUGOR SZEMÉLYJÉLEK KÉRDÉSÉHEZ 5 Akármilyen szűk körre vonjuk is tehát összehasonlító vizsgálatainkat, bűvös körben botorkálunk, ahol minden oldalról a megválaszolatlan lei r 6' kérdések szögesdfótjába ütközünk. Menekvést sem lelhetünk másként ebből az útvesztőből, csak ha a szinkrónia nyújtotta Ariadné-fonalát követjük. Meg kell kísérelnünk tehát deskriptív módszerrel tisztázni mindazokat a kérdéseket, amelyek föntebb előbukkantak és — mint meglátjuk — a továbbiakban fognak még fölmerülni. 04. Vizsgálati anyagunk alapját egy homogén .nyelvi réteg, nevezetesen az irodalmi nyelv szolgáltatja. Megokolttá teszi ezt az a tény, hogy ma a zűrjén, illetőleg a votják nyelv nem tekinthető többé a különféle nyelv-Járások összegének, mint vagy félszáz esztendővel korábban: mindkettő közel ötvenéves múltra visszatekintő irodalmi nyelvet alakított ki,4 amelynek normatív nyelvi szerepe vitathatatlan téíiy és való, következésképpen a finnugor nyelvészeti vizsgálatokban sem ignorálható többé. Mindkét irodalmi nyelv néhány központi nyelvjárás élő, beszélt nyelvén alapul, ezáltal mintegy kiegyenlítve az egymástól távoli peremnyelvjárások grammatikai eltéréseit. Éppen ez a tulajdonsága morfológiai vizsgálatokra kiválóan alkalmassá teszi a zűrjén és a votják irodalmi nyelvet. Ez a módszertani kiindulás természetesen nem jelenti a nyelvjárások rendkívüli fontosságának kétségbevonását, az általuk kínált tanulságok mellőzését. Ahol az irodalmi nyelvi formával szemben a tájnyelvi adat a grammatikai jelenség megértésót elősegíti, vagy a jelenségen túlmenően az okok megismeréséhez vezethet, ott nem mulasztjuk el tanulmányozását sem. 05. Második módszertani elvünk a rendszerszerűség princípiuma. Egyetlen grammatikai elemet keresünk ugyan, ámde az nem valamiféle nyelvi unicum, hanem mindössze egyik összetevője egy — többszörösen összefüggő rendszerek hálózatából álló — struktúrának. A keresett elemet csupán a rendszeren belül elfoglalt helye alapján vizsgálhatom, összefüggéseiben a rendszer más tagjaival, velük való szembenállásában, egyezéseik és eltéréseik leírásával jutva előbbre. 06. Kötelességünknek tartjuk mindvégig követni a módszer következetességének alapelvét. Ezért — a metodikai csökönyösség látszatát is megkockáztatva — a leíró módszert alkalmazzuk egész munkánkban, olyan esetekben is, amikor ebből fakadó nehézségeinktől szorongatva igen csábító volna egy-egy komparatív huszárvágás megtétele. Feladatunk azonban a vizsgált jelenség pontos leírása, majd ennek révén belső rekonstrukciója egyrészt a zűrjén, másrészt a votják nyelvben, tehát két különálló és — ma — egymástól független nyelvi rendszerben. Ennek megtörténte után szilárdabb talajon kerülhet sor összehasonlító vizsgálatokra, külső rekonstrukcióra. Ugyanígy egy nyelvi rétegen és egy (in concreto: főnévi) morfémaosztályon belül maradunk mindaddig, amíg eljárásunk reménnyel kecsegtet, és csak ezt követően és szükség esetén lépünk át más nyelvi réteg (nyelvjárás) és más morfémaosztály (névmás stb.) körébe. Végül annyit is jelent ez, hogy immanens morfológiai vizsgálatra törekszünk. Tartózkodnunk kell tehát attól, hogy a fonológia (vagy még inkább a hangtörténet) oldaláról közelítsünk 4 A zűrjén pedig éppen kettőt is: az úgynevezett komi-zürjén és az úgynevezett komi-permják irodalmi nyelvet. Központi nyelvi szerepe miatt mi az előbbiből indulunk ki, és egyszerűség kedvéért zűrjén irodalmi nyelv elnevezéssel illetjük; az utóbbira — amelyet permják irodalmi nyelvnek, nevezünk — olyankor leszünk tekintettel, ha eltérése az előbbitől morfológiailag releváns.
