Nyelvtudományi Közlemények 69. kötet (1967)
Tanulmányok - Vászolyi Erik: A finnugor személyjelek kérdéséhez 3
18 VÁSZOLYI ERIK A két Pl szegmentumot tovább bonthatjuk: a Sg és Pl alakokat szembeállítva az utóbbiak -ny- részét Pix exponensnek minősítjük. Végső lépésként a két fennmaradt szegmentumot állítjuk szembe: -tő **> -ső. Abból kell kiindulnunk, hogy mindkét szegmentum egy AccCx és egy PxSg elemet foglal magában. Mivel egyrészt az Acc -ős ragjával, másrészt a föntebb tisztázott Px2Sg és Px3Sg morfémákkal összevetve az azonosítás eredménytelen, más eljáráshoz kell folyamodnunk. 8.32. A két szegmentumban konstans az -ő, változó a -t- és -s- rész. Fel kell tennünk, hogy az előző a grammatikai tárgyat jelölő morféma, az utóbbi kettő pedig a második, illetve a harmadik személy exponense. De mivel tudjuk igazolni ezt a feltevést? Az -ő elemet nem azonosíthatjuk az Acc -ős ragjával, a -t- és -s- szegmentumot sem az eddig megismert Px allomorf okkal (még a harmadik személyben sem, mert -s- allomorfunk nincs, legföljebb -s vagy -ys- van, itt viszont nem ezek szerepelnek). Az eddigi kereteken belül maradva kérdéseinkre választ nem kapunk. Ezért — változatlanul a szinkrónia síkján — átlépünk eddigi határainkon két irányban: egyrészt a vizsgált nyelvváltozatból más egyidejű nyelvváltozatba, másrészt a vizsgált morfémaosztályból másik morfémaosztályba. A kérdés: létezik-e ma a zűrjén nyelvben -ő Acc rag, valamint -t- Px2Sg és -s- Px3Sg? 8.33. Először az irodalmi nyelv mesgyéjét lépjük át, és a mai zűrjén nyelvjárásoktól várunk igenlő vagy elutasító feleletet. Két körülmény miatt tartjuk ezt lehetségesnek. Az egyik: a mai zűrjén nyelvnek az irodalmi nyelv éppolyan egyidejűleg létező nyelvváltozata, mint amilyenek a nyelvjárások. A másik: az irodalmi nyelv — főleg nyelvtani szerkezetében — voltaképpen nem más, mint az írásbeliség rangjára emelt közép-vicsegdai (sziktivkari) nyelvj arás, amelyet tehát ennyivel is megokoltabban állíthatunk szembe más nyelvjárásokkal. Vessük össze az AccCx&PxPl szegmentumokat a különféle zűrjén nyelvjárásokban!6 AccCx&PxlPl AccCx&Px2Pl AccCx&Px3Pl KV -nymős -nytő -nyső AV -nymos -nytő -nyso FV -nimes -nite -nise Ud -nymős -nydő -nyső Vm -nymo -nydő -nyso Pécs -nymos -nydtő -nysso I -nymes -nydte -nysse Le -nymos -nytös -nysos A fenti adatok összevetéséből a következő tanulságok származnak. (1) Az Acc -ős ragjának van a zürjénben -ő allomorf ja. (2) A Px2 -d- és -ín, illetőleg -d és -t alternánsi viszonyban vannak egymással.7 6 Lásd SzrSzlKomi 468. Vö. még KP Ja. 202 és KJDial. 46. A FV és I nyelvjárásokban fellépő morfofonematikus magánliangzóalternáció szerepe számunkra, morfológiai tekintetben irreleváns. 7Vo. még a közzürjén és permják Px2 morfémákat (lásd KPJa. 202): közzürj. -yd, -yd- permják -yt, -yt-„ -nyd, -nyd„ -nyt, -nyt-. \
