Nyelvtudományi Közlemények 68. kötet (1966)

Tanulmányok - Rédei Károly: Szófejtések - 94

SZÓEEJTÉSEK 95 77. Magyar foszlik 'sich fasern 9 A hangfestő jellegű m. foszlik 'sich fasern, sich schleißen, sich auftren­nen', foszt 1. '(Feder) schleißen', 2. 'schälen, (Mais) abschälen' igével WICH­MANN (FUF. XI, 228) és KANNISTO (FUF. XVH, 156) az ugyancsak hangfestő vog. (MSz.)É. pâsli 'elkopik (a cipő); sich abwetzen', (KANN.: i. h.) FL. Szo. pasli 'nutzt sich zu einem Loch ab (Hemd, Schuhzeug, metallenes Gefäß)' szót egyeztette. A vogul szó csak akkor kapcsolható össze a magyarral, ha első szótagbeli magánhangzója ősvogul veláris magánhangzóra megy vissza. A magyar (és a vogul) szóval egybevethetők még a következő rokon nyelvi alakok is: o s z t j. (KT. 741) VK, Vart. pus : lopi p. 'abgenutztes (Ober)­kleid', Likr. pus, Àopi p. 'schlechtes Kleid, Lumpen' (lopi stb. 'Kleidung, Kleidungsstück') |? votj. (MTJNK.) SZ. poét- 'nyűni, elnyűni, elviselődni, elrongyolódni, elernyedni: abgetragen, abgenützt werden, sich zerfetzen, lumpig werden'. Az osztj. pus jelentése: 'rongy'. A votják szó csak akkor lehet az ugor szók megfelelője, ha o-ja őspermi H > *ô > votj. o hangváltozás ered­ménye (vö. RÉDEI: NyK. LXV, 371—3). A votj. -t- igeképző. Az osztják főnévi alak arra vall, hogy a szócsalád eredetileg nomen-verbum volt. 78. Magyar R. fúl 'antreiBen, stacheln' A címben jelzett R. fúl 'antreiben, stacheln mit dem Treibstachel oder mit der Spießrute (den Ochsen)' rokon nyelvi megfelelőjét csak az osztjákból mutatták ki: (KT. 786) V., Vj. pulta 'in etw. stecken, stoßen, schieben, auf etw. fädeln (V.), stechen, beschlafen (eine Frau) (Vj.)' stb., (uo. 784) DN. putap 'Pfropfen (der Flasche); Heubündel zum Verstopfen des Schornsteins am Tschuwal; Pinsel, Wisch; Seele des Knäuels; Trj. puAdp 'Pfropfen, Kork (der Flasche)' stb. (MUSz. 542; K. SAL ÉVÁ: NyK. LXVH, 341). Véleményem szerint megvan a szó a vogulban is: (MSz.) É. pulêp 'dugó; Stöpsel'; (MK. IH, 194, 399) FL. pulp 'dugó, amivel vmit betömnek'; (MK. IV, 205, 296) K. pûhp 'dugasz'. A vog. es az osztj. -p deverbális névszóképző. 79. Zűrjén rnydAsd/ibum 'oßMaHbiBaTb, BpaTb' A zürj. (SzrSzlKomi) I. (Ob) myàAdàAbmu 'oÖMaHbiBaTb, BpaTb' a (WUo.) V. Sz. Pecs. Lu. P. tedni, I. tèdni, Ud. tednis, AV. ted- 'wissen, (V. Sz. Lu. P. I. Ud. auch) kennen, erkennen, erfahren' ige -ledli- (-AddAbi-) képzős Hedledli- származékának vagy a titkosság kifejezésere szolgáló, vagy pedig eufémisztikus okokból keletkezett változata. Ebből a célból az első szótagbeli e-t U-T& változtatták. A szóban 'tudat, tudomására hoz' -+• 'becsap, hazudik' ellentétes jelentésváltozás • történt. 80. Cseremisz püktem 'brüten' A cser. (RAMST.) H. püktäs 'bebrüten (Eier)', (PS.) K. püktem 'brüten' (MRSzl.) nyKma'm 'Bbicn>KHBaTb nreHijOB, CHAeTb Ha HHuax' igét többen a m. fekszik 'liegen, sich legen' szóval vetették egybe (MUSz. 506; WICHMANN:

Next

/
Thumbnails
Contents