Nyelvtudományi Közlemények 68. kötet (1966)

Tanulmányok - Kakuk Zsuzsa: A szláv közvetítés kérdése a magyar nyelv oszmán-török elemeiben 51

\ A SZLÁV KÖZVETÍTÉS KÉBDËSE A MAGYAR NYELV OSZMÁN-TÖBÖK ELEMEIBEN 61 ságot jelölő szóval, hanem a török bas 'fej' szó birtokos személyraggal ellátott basi 'valaminek a feje' alakjából keletkezett a gyakori pasa, basa hatására. Abasi szónak a basa szóval való azonosítása a magyarban és a szerb-horvátban egymástól függetlenül is vógbemehetett. Véleményem szerint tehát az ilyen tisztségneveket, mint oda basa, cseri basa, szubasa nem kell szükségszerűen szláv eredetűnek tartanunk. Itt is vannak olyan esetek, amikor az összetétel első tagjában levő hangtani kritérium is bizonyít a közvetlen átvétel mellett, mint pl. csesnegir basa a 'főkóstoló' szónál (<~ oszm. çesnegir basi ; szb.-hv. cesneder basa) su g & szb.-hv. d-vel szemben. III. Jelentéstani kritérium A jelentéstani kritérium alapján való elhatárolás ismert esete a csuha szónak közvetlenül a törökből való eredeztetése azon az alapon, hogy a magyar 'ruha' jelentés megvan a törökben, míg a szerb-horvátban csak a 'posztó' jelentés mutatható ki (vö. KNIEZSA, SzlJsz. 1: 817). Hasonló elhatárolás más, kevésbé ismert szónál is lehetséges. Pl. az acsik szó a magyarban egy hajófélét jelöl, de a szerb-horvátban csak az eredeti 'nyitott, szabad' jelentésű melléknév mutatható ki; a Bagdad város nevéből származó bagdát kelmenév megfelelője hasonló jelentésben nem mutatható ki a szerb-horvátban; a serif arany kifejezés első tagjának megfelelője 'serif, nemes' jelentésben megvan a szerbhorvátban, de a kifejezés maga ismeretlen. Meg kell jegyeznünk, hogy az egykorú szerb-horvát forrásoknak a magyar forrásokéhoz hasonló feldolgozása során előkerülhetnek ezen szavak régi jelentései; tehát a jelentéstani kritérium jelenleg inkább csak valószínűsítésre ad lehetőséget. IV. Művelődéstörténeti kritérium A jövevényszavak vizsgálatánál általában fontos szerepet szokott betölteni a művelődéstörténeti kritérium. A közvetítés kérdésében azonban aránylag kevés esetben alkalmazható. Oszmán-török jövevényszavaink a mohamedán kultúra hatását tükrözik. Ez a kultúra már jóval korábban és nagyobb erővel hatott a balkáni népekre. Déli szláv közvetítésű jövevényszavainkban éppúgy a mohamedán török kulturális hatás él tovább, mint közvetlen átvételeinkben. Pl. a bőrfeldolgozás körébe tartozó csizma (< szb.-hv. cizma < oszm. çizme), csizmadia (< szb.-hv. cizmèdzija < oszm. çizmeci) és bicskia 'cipészkés' (< szb.-hv. bickija < oszm. biçki) szavunk déli szláv közvetítésű. Viszont két bőrféleség neve — ugyancsak hangalakja alapján — közvetlen átvétel: mesin (< oszm. mesin ; vö. szb.-hv. mjeSina), keszele (< oszm. kösele ; vö. szb.-hv. cusele). Több, ebbe a fogalomkörbe tartozó jövevényszavunknál pedig eldönthetetlen a közvetítés kérdése: csiriz (~ oszm. çiris, szb.-hv. ciris), korsin 'bőrnyomtató' (~ oszm. kursun, szb.-hv. kùrsum), musta 'vasbunkó' (^ oszm. musta, szb.hv. musta), papucs (~ oszm. papuç, szb.-hv. pápuc), szattyán (r~- oszm. sahtiyän, szb.-hv. sahtijän). E jövevényszavak együttesen tükrözik azt az igen jelentős török hatást, amely a török hódoltság idején bőriparunk területén megnyilvánult, s e hatáson belül nem lehet beszélni külön déli szláv és külön török hatásról. ,