Nyelvtudományi Közlemények 68. kötet (1966)
Tanulmányok - Németh Gyula: Magyar törzsnevek a baskíroknál 35
MAGYAR TÖRZSNEVEK A BASKÍROKNÁL 49 a névnek ősi eleme, amelyet a magyarok kicsinyítőképzőnek éreztek. A nevet a magyarok a szóvégi t nélkül adták, tovább nyugatra s így került az oroszba is. A basdzird stb. forma, amellyel mohamedán írók jelölik a magyarokat, a basqurt és modzeri neveknek az összevegyülése. 7. Arra vonatkozólag, hogy Magna Hungáriában török népelemek csatlakoztak-e a magyarsághoz, milyen számban, milyen elemek, — nincsenek adataink. A magyarság első törzse a kavarok, — törökök, de ezek később csatlakoztak, a magyarsághoz, valahol a dentümogyeri hazában. A második törzsnek, Nyéknek a neve az etnikai karakter kérdésében semmit sem mond; a vezértörzs, a Magyar, finnugor eredetű, kétségtelenül magyarul beszélt, de természetesen voltak török nemzetségei is; a Kürt (a törökben kürt hótorlaszt jelent és az ilyen nevek a török népnevek egy világosan kimutatható csoportját alkotják) -j- Gyarmat (minden valószínűség szerint szintén török név) töröknek látszik; Tarján és Jenő magas méltóságok törzsei, etnikai tekintetben ebből semmit sem lehet következtetni, bár a nevek török eredetűek; a két név valószínűleg török és biztosan török az utolsó törzsnek, a Keszőnek vagy Keszinek a neve is, amely egy török kesék 'töredék, néptöredék' szóból származik. Mutatis mutandis úgy kell elképzelnünk a dolgot, mint az Arpád-kor településtörténeti jelenségeit: a kunok csatlakozását (ezek egy egész nép voltak, tehát egy új nagy törzs), az alánokét (vagy jászokét — ez is nagyszámú nép volt, valóságos új torz s), a török-bolgárokét, a nyugati településeket és a jövevények csatlakozását; ezekhez jönnek még a honfoglalás előtt Magyarprszágon lakó szlávok és egyéb népek. 8. Hogy mikor hagyták el a magyarok Magna Hungáriát, azt sem tudjuk. A 9. század harmincas éveiben már az Al-Duna mellett harcolnak. Valószínű azonban, hogy már évtizedekkel, esetleg egy egész évszázaddal azelőtt a doni területen, Dentü-Mogyerben voltak. LiGETinél azt olvassuk:62 „Kellő mérlegelés után . . . úgy gondolnám, hogy a nyugatra induló magyar törzsek elválása a keleten maradó töredékektől nem igen tehető korábbra, mint a 9. század első harmada." 9. Magna Hungáriából a magyarok Dentü-Mogyerbe, a Don mellé vonultak. Körülbelül biztosítva van a Dentü-Mogyer név értelme,63 ugyanígy az oszét és perzsa jövevényszavak kérdése, a kazárokkal való szoros kapcsolat, (Konstantinos Porphyrogennetos; legvalószínűbb MORAVCSIK GY. feltevése: 200 [kb. 150?] évig, 1. Ung. Jb. X, 88); biztosítottnak látszanak a déli bolgártörök jövevényszavak, az onogur > oëyygoi név és az onogurok nyugat-kaukázusi őshazája, a magyar nándor 'bolgár' népnévnek az onogundur névből való eredete (ECKHART F. — MELICH J.: MJNTy. V, MAEQUART: Ùng. Jb. IV, 275); valószínű a Kubán-vidéki Movayeçiç fejedelem nevének a mogyeri névvel való összefüggése. VI 26. A baskíriai magyar őshaza ilyen módon szilárd pontnak látszik őstörténeti kutatásunkban, és félre kell tennünk több régi gondolatot és elméletet, melyeket én is képviseltem a HMKial. című munkámban. Fentebb már említettem MuNKÁcsinak a teóriáját, mely szerint a baskíriai magyarok a Kaukázusból vándoroltak fel a Volga mellé. Félreteendő 621. h. 238.1. LIGETI természetesen még nem az én fenti alapfeltevéseimből indul ki. 63MSFOu LXVII (1933), 290. 4 Nyelvtudományi Közlemények LXVIII/1
