Nyelvtudományi Közlemények 68. kötet (1966)

Tanulmányok - Lakó György: Az első svéd–magyar szótár 477

478 ISMERTETÉSEK — SZEMLE műfordításaiból. Az „Ungern i kultur och história" (1924) című kötetben CH. PIERRE BACKMANnal együtt a magyar nép és kultúrája történetéről adott rövid áttekintést. „Ungersk konst" (1928) címen a magyar művészet fejlődését ismertette meg a svéd közönséggel, az „Ungerska noveller" (1932) című kötetben pedig a magyar novellairodalomból adott egy kis gyűjteményt a svéd olvasók kezébe. Jelentős munkásságot*fejtett ki a svéd irodalom magyar tolmácsolójaként is. A stockholmi Magyar Intézet LEFFLER BÉLA kezdeményezésére jött létre: miután munkássága révén a magyar irodalom és tudomány megbecsülésre tett szert Svédországban, a svéd hivatalos körök hozzájárultak külön Magyar Intézet szervezéséhez a stockholmi Főiskolán. Az Intézetben minden egyetemi félévben rendszeres oktatás folyt: eleinte Leffler Béla egyedül tartott előadásokat a magyar nyelvről és irodalomról, később megosztotta e munkát a mindenkori magyar lektorral. Az Intézetben többen jól megtanultak magyarul. A svéd szakemberek sűrűn igénybe vették az Intézet könyvtárát tudományos kutatásaik végzéséhez. Minthogy szép számban voltak benne olyan könyvek és folyóiratok is, amelyek a Magyarországgal szomszédos népek nyelvét, történelmét és települési viszonyait ismertették, a Magyar Intézet Stockholmban egyre inkább egy kis kelet-európai intézet szerepét játszotta. Az Intézet tudományos tekintélyét jelentősen növelte még az a tény, hogy kiadásában Acta Instituti Hungarici Universitatis Holmiensis címen kiadványsorozat is jelent meg, amelyben számos fontos tudományos mű került kiadásra. 2. A második világháború okozta nehézségek leküzdése után a stockholmi Magyar Intézet 1965-ben jelentkezett újra jelentős kiadvánnyal, mégpedig az első nyomtatásban megjelent svéd —magyar szótárral. A szótár szerkesztője az ismert svéd nyelvész, a finnugor összehasonlító nyelvészet uppsalai professzora -és egyben a stockholmi Magyar Intézet igazgatója: Bo WICKMAN. A szótár anyagának összeállításában és a svéd szavak magyar értelmezésében segítségére volt számos, Svédországban élő hazánkfia. A szótár kiadásához — amint az előszóban olvashatjuk — anyagi támogatást kapott a szerkesztő a Svéd Vöröskereszttől, valamint több más svéd intézménytől. 3. A szerkesztési elvekről szóló tájékoztatóból, úgyszintén magából a szóanyagból az derül ki, hogy a szótár nemcsak svédül tanuló magyaroknak van szánva, hanem magyarul tanuló svédeknek is. Az utóbbi körülmény lehet a magyarázata annak a ténynek, hogy a szótár nagyszámú nemzetközi (tudományos és egyéb) vándorszót is tartalmaz. Ezek a svédül tanuló magyarok szempontjából bízvást kimaradhattak volna egy olyan középszótárból, mint amilyen az ismertetendő szótár, mert hiszen az olyan ,,svéd" szavak, mint például aforism, akvamarin, alkov, alligator, ált, ametist, anakronism, ananas, anapest Antarktis, atavism, ateism, atmosfär, azalea, azur tanult magyar olvasók számára egy svéd —magyar szótár értelmezései révén semmivel sem válnak érthetőbbekké, mint egyébként voltak. Más a helyzete egy magyarul tanuló svédnek: ő nem tudhatja, hogy a kérdéses svéd szavak magyar megfelelője hogyan hangzik és íródik, sőt felteheti, hogy e szókat a magyar nyelvben más eredetű, esetleg belső keletkezésű szavak pótolják. Az első svéd —magyar szótár hozzávetőleges számítások szerint 30 000 címszót tartalmaz. A címszavak bokrosítva vannak, azaz az azonos alapszóhoz tartozó származékok és összetételek — amennyire ez az ábécérend megsértése nélkül lehetséges volt — egy szóbokorba vannak foglalva. A szótár feltünteti a főnevek ós az igék ragozásának főalakjait, illetőleg jelzi szófaji minőségüket, s célszerű módon lehetővé teszi ilyen vagy olyan ragozási osztályba tartozásuk felismerését. A többjelentésű címszók eltérő főjelentései számozva vannak, s szükség esetén szögletes zárójelbe tett svéd nyelvű magyarázatok igazítják útba a szótár svéd használóit arra nézve, hogy a svéd szónak milyen esetben vannak ilyen vagy amolyan magyar jelentései. A svéd és a magyar szó esetleges vonzatát nyelvtani utalások tüntetik fel, s mondatbeli használatát póldamondatok világítják meg. 4. Nyilvánvaló, hogy Svédországban egy svéd —magyar szótár kiadása nem hasznot hajtó vállalkozás. Következőleg nem volna méltányos felhánytorgatni olyan esetleges hiányokat, amelyek a szótár anyagi körülményektől megszabott terjedelméből természetszerűen adódnak. Ezért én a szótár szóanyaga egy részének átvizsgálása közben figyelmemet elsősorban a szótárban foglalt szókra és jelentéseikre, nem pedig további címszók hiányára fordítottam. Megvizsgáltam az értelmezések helyességét, tisztázni igyekeztem továbbá à megadott jelentések elégséges vagy elégtelen voltát. Gyakori szavak esetleges hiányára csak másodsorban voltam tekintettel. Észrevételeimet az alábbiakban közlöm. Az absoliitist értelmezése körülírással történt: 'aki nem iszik szeszes italt'. Nyugodtan fel lehetett, sőt fel is kellett volna venni az 'antialkoholista' jelentést, hiszen ez a szó