Nyelvtudományi Közlemények 68. kötet (1966)

Tanulmányok - Kálmán Béla: Finnugor folyóirat Franciaországban 461

ISMERTETÉSEK - SZEMLE Finnugor folyóirat Franciaországban 1964-ben indult meg Franciaországban az Etudes Finno-Ougriennes c. folyóirat. Eddig három szám jelent meg belőle. Egy-egy füzet 70—100 lapot tartalmaz. Az első évfolyam mindössze egy füzet, de a második, az 1965-ös évfolyam már két füzetnyi, és mintegy 200 lap terjedelmű. A finnugor tudományok iránt világszerte megnyilvánuló fokozódó érdeklődésről tanúskodik az a tény, hogy francia művelői is szükségesnek tartották egy folyóirat megindítását. A finnugrisztika természetszerűleg mást jelent Finnországban vagy Magyarországon, mint Franciaországban. Finnországban a szorosabban vett finn nyelvtudománynak, irodalomnak, néprajznak stb. vannak külön tudományos folyóiratai és külön tanszékei az egyetemeken. így tehát a finnugor folyóiratokba ós sorozatokba (FUF., JSFOu., MSFOu.) elsősorban a nem-finn finnugor anyag kerül. Magyar vonatkozású tanulmány is ritkán lát napvilágot a finn folyóiratokban, hiszen a magyar nyelvészetnek megvannak a megfelelő fórumai Magyarországon. Ismertetik azonban — nagyon helyesen — a FUF.-ban a fontosabb magyar nyelvészeti munkákat. Természetesen a finn egyetemeken is más a funkciója a finnugor tanszékeknek, mint olyan országban, ahol az államnyelv nem a finnugor nyelvcsaládhoz tartozik. A finnországi finnugor tanszékek oktatási és tudományos munkájában a finnugor összehasonlító nyelvtudomány ós a finnugor nyelvek kapnak helyet a finn kivételével. Egyik elsőrendű oktatási terület a magyar nyelv megismertetése. Mutatis mutandis ugyanez" vonatkozik a magyar finnugrisztikára is. A magyarországi finnugor tanszékek profiljába első renden az összehasonlító nyelvtudomány és a finnugor nyelvek (első helyen a finn) oktatása és művelése tartozik, de a szorosabb értelemben vett magyar nyelvtörténet, magyar leíró nyelvtan stb. oktatására és tudományos művelésére a magyar nyelvészeti, irodalmi stb. tanszékek hivatottak. Folyóirataink közül a Magyar Nyelv és a Magyar Nyelvőr általában csak akkor közöl finnugor nyelvészeti jellegű tanulmányokat, ha azokban a magyar nyelvészeti vonások az uralkodók. A nem-magyar vonatkozású finnügrisztikai cikkek magyarországi fóruma a Nyelvtudományi Közlemények. Hasonló a helyzet az Észt SZSZK-ban is a megfelelő ,,behelyettesítésekkel". Az olyan államokban viszont, mint Németország, az Egyesült Államok, Svédország, Norvégia és így Franciaország is, „finnugor nyelvtudomány" néven az összehasonlító nyelvtudományon túl szükségszerűen a magyar, a finn és az észt áll az érdeklődés középpontjában. Ez természetes is, hiszen ezeket a finnugor nyelveket beszélik legtöbben, ezeknek van fejlett szépirodalmuk és tudományos irodalmuk, viszonylag régi nyelvemlékekkel rendelkeznek, és e nyelvek elsajátítása a tudományos szempontokon kívül bizonyos gyakorlati haszonnal is járhat. Az előbbiekben felsorolt okok miatt természetesnek kell tartanunk, hogy a most meginduló Études Finno-Ougriennes „profilja" lényegesen eltér a Finnisch-Ugrische Forschungen-étól vagy a Nyelvtudományi Közleményekétől. Ha párhuzamokat keresünk, leginkább talán az Ural-Altaische Jahrbücheréhez hasonlíthatjuk. ' Az eddig megjelent füzetek alapján az derül ki, hogy nem elsősorban nyelvészeti folyóirat, mert helyt kap benne a folklór, a történelem és a zenetudomány is. Éppen nyelvészeti vonatkozásban a folyóirat érdeklődési köre messze túlmutat a finnugor, sőt uráli nyelvtudományon is. Ha a cikkeket tárgykör szerint rendezzük, akkor a következő csoportokat kaphatjuk: 1. Nyelvtudomány. Problematika szempontjából szorosan összefügg A. SAUVA -GEOT két cikke: Rôle,de la quantité en hongrois (I, 7 — 17) és Du rôle de la quantité en finnois (II, 5 — 12). Érdekes megállapítani, hogy a fonematikus struktúrában annyira hasonló két nyelv, mint a magyar ós a finn, mennyire különböző módon használják fel i