Nyelvtudományi Közlemények 68. kötet (1966)
Tanulmányok - Hell György: A gépi fordítás időszerű kérdései 453
456 HELL GYÖRGY A magyarban ilyen mondatok kissé szokatlan formájúak és furcsán hatnak, de a szemléltetés kedvéért mégis adhatók : A bátyám olvassa a könyvem. A bátyám szórakoztatja a könyvem. Elismerésem váltja ki a könyved. A strukturális grammatika elgondolásai alapján az ilyen típusú mondatokat csak akkor lehet,formális alapon eredményesen elemezni, ha a szóosztályokat megfelelő módon alosztályokra bontjuk, hogy azok segítségével megkülönböztethessük az alanyi és tárgyi viszonyban álló főneveket. A fenti első és második mondatra aránylag könnyen találhatunk főnévi alosztályokat, amelyek hozzásegítenek a megoldáshoz. Még a harmadik mondat két főnevére is találhatunk megkülönböztető alosztályokat, de nem mondható ugyanez az alábbi mondatokra:. Elismerésem váltotta ki az ötleted. Problémám váltotta ki az ötleted. Ezekben a mondatokban az „ötleted" szó azonos ige mellett egyszer a mondat alanya, egyszer pedig a mondat tárgya. A gépi fordítás számára problémát jelentő mondatok másik típusát inkább idegen nyelven lehet szemléltetni. A mondattípus képlete: Na V z N x Pr N y és itt Vz olyan ige, amely mellett nemcsak egy N x , hanem egy Pr N y főnév is állhat, de az utóbbi nem kötelező vonzatként. Ugyanakkor ez a Pr, Ny a közvetlenül előtte álló fánévnek is lehet jelzője. Pl. H cuffîy e KOMuame co ceouMu dpy3bRMU. H cuTtcy e KOMHame c őoAbiuuMU OKHÜMU. Ezekben a mondatokban az alany és állítmány teljes azonossága mellett még egy formailag azonos szószerkezet van, mely a két mondatban teljesen eltérően viselkedik. A beszélő számára mindkét mondat egyértelmű, a gép számára ezek a mondatok kétértelműek. Az ilyen határozói jelzők formális elmezésének nehézségére már BRANDWOOD rámutatott a gépi fordításnak egészen a kezdetén, de csak a legutóbbi időkben jelentek meg olyan írások, melyek a jelenség grammatikai elemzésének lehetőségeit kimerítően tárgyalják. A határozószói alakó jelzők elemzésére a formális elemzés a szókategóriák alosztályain kívül felhasználja az igei és főnévi vonzatok különböző fajait, a projektív függéssel adott szórendi szabályokat, állandó jellegű és egy meghatározott tárgykörű szövegben állandónak vehető szókapcsolatok jegyzékét és táblázatát, a mondat tényeleges megformálásában föllelhető következetességeket, valamint a formális függés egyik végső eszközét, a disztribúciós elosztás statisztikai adatait is. A transzformációs analízis, mely a strukturális grammatikának egyik fontos formális eszköze, a gépi elemzésben nem használható. Mivel a jelenleg a gépi fordítás rendelkezésére álló elemzési módokkal nem lehet minden mondatot hibátlanul elemezni, a jelzett módon többértelmű mondatok elemzésével foglalkozó cikkek nélkülözhetetlennek tartják, hogy
