Nyelvtudományi Közlemények 68. kötet (1966)

Tanulmányok - Kelemen József: Lyukkártyarendszerű adatgyűjtés és feldolgozás a nyelvtudományban 343

378 KELEMEN JÓZSEF 1963-ban megkezdtem a részletes lyukkártyaterv kidolgozását. Ebből elkészült a szófajok és aszófaji alosztályok jelölésének terve; az egyes szófajok részletes elemzésének tervei közül az ige, a főnév, a melléknév, a számnév, a névmás és a névelő és a mondatszók kódolási terve; előkészületben van az igenevek, a határozószók, a névutók és a kötőszók kódolási terve. Kidolgoztam a szótövek elemzésének részletes tervei közül a névszótövek kódolásának tervét (másolatban közöltem a debreceni munkaközösség vezetőjével), majd az igetövek kódolásának részletes tervét is. Befejezéshez közel van a szóismétlés, az ikerítés, a szóösszevonás és a szóösszetétel, továbbá a képzők, képzőbokrok, képzősorok és képzőszerű szóvégek és fontosabb változataik kódolási terve. Előkészületben van a névszóragozás és az igeragozás részletes kódolásának terve. Úgy gondolom, ennek az évnek végére vagy a jövő év első negyedében teljesen elkészül a folyamatos szövegekből való szó- és morfémagyűjtés részletes terve, s a jövő év második felében kipróbálhatjuk a részletes lyukkártyaterv összes részleteinek a gépi aatfeldolgozásban való érvényesítését. Közben, 1964. júniusában a magyar—német kulturális egyezmény keretében Berlinben helyszínen tanulmányozhattam a hasonló jellegű munkákat: megtekinthettem a gépi adatrendezésnek a R. Klappenbach vehette szótári munkában való felhasználását; megismerkedhettem E. Maternek lyukszalagon és lyukkártyákon végzett munkájával, e munkák szervezési kérdéseivel. Berlinből visszatérőben Prágában pedig betekintést nyertem J. STINDLOVÁ gépi adatfeldolgozó munkájába. Jelenlegi beszámolóm elkészítésében berlini és prágai személyes tapasztalataimat is felhasználtam. 21.3. A részletes lyukkártyaterv kidolgozásának előkészítésében részt vett E/UZSiczKY ÉVA: a képzők első jegyzékét ő állította össze SIMONYI Tüzetes Magyar Nyelvtana (1895), Laczkó Géza: A játszi szóképzés (1907), D. BARTHA KATALIN: Magyar Történeti Alaktan. Szóképzés (1959) és az akadémiai leíró nyelvtannak (I. 1961) a képzőkről szóló fejezete alapján. Ugyancsak ő vállalta a névszóragozás elemzésének előkészítését. 21.4. Az előkészületek kibernetikai vonatkozásaira Dénes Józseftől kaptam értékes felvilágosításokat. 21.5. Ezekkel az előkészületekkel csaknem egyidőben, Papp Ferenc vezetésével a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Matematikai és Alkalmazott Nyelvészeti Csoportja hozzákezdett a magyar a tergo szójegyzék előkészítéséhez; majd az eredeti tervtől eltérően kiegészítették az a tergo szójegyzék tervét az ErtSz. címszóanyagának szóalaktani, etimológiai és stilisztikai szempontú elemzésével. 22. Meg vagyok győződve arról, hogy az itt érintett részletkutatásokon kívül számos egyéb területen is bevezethető lesz a gépi adatfeldolgozás. De természetesen helytelen lenne azt várnunk, hogy a gépesítés bevezetésével azonnal gyökeresen megváltozik a nyelvtudományi kutatómunka; hogy néhány hónap, esetleg egy-két év forradalmi változásokat eredményez a nyelvtudományban. Helytelen lenne úgy felfognunk a gépesítés kérdését, hogy annak bevezetésével a régi gyűjtő- és rendező munka feleslegessé válik. A régi és az új munkamódszer még sokáig egymás mellett, egymást kiegészítve fog szerepelni; a nyelvész egyéni kutatásához ezután is fog egyéni gyűjtőmunkát végezni, ritka nyelvi jelenségek elemzésében ezután sem fognak gépi adatrendezést végeztetni; s ha a gépi adatrendezés során kiderül, hogy egy-egy jelenségcso-