Nyelvtudományi Közlemények 68. kötet (1966)
Tanulmányok - Kelemen József: Lyukkártyarendszerű adatgyűjtés és feldolgozás a nyelvtudományban 343
376 KELEMEN JÓZSEF latainak kibontakozását, megindult gondolatmenetének végiggondolását. A gépi adatfeldolgozás tehát ebben a vonatkozásban is jótékony hatással lesz az alkotó tudósra. 20. A lyukkártyák alkalmazásának természetesen vannak bizonyos korlátai, fogyatékosságai és a velük való munkát nehezítő körülményei is. 20.1. A helyes kódolás, különösen a sokszempontú szöveggyűjtés helyes kódolása a gépek működésének bizonyos fokú ismeretét is megköveteli a kódolótól. Vannak ugyanis olyan számsoregyüttesek, amelyeket a gép nem tud megkülönböztetni. Ennek alapkövetelménye, hogy ugyanannak a lyukkártyának minden mezőjén csak egyetlen szám vagy számkombináció lyukasztható. Ez tehát korlátokat szab a lyukkártya-mező kihasználásának és a különféle mezők kombinálásának. Ezért van szükség például a névszói személyragozás elemzéséhez két, a szótőváltozatok elemzéséhez három számoszlopra, a képzők és változataik elemzéséhez, úgy látszik, legalább négy számoszlopra. Ezért van szükség a lexikológiai-lexikográfiái vagy a. morfológiai • elemzéshez legtöbb esetben legalább két lyukkártyára: egyre a megfelelő szövegkörnyezet miatt, egyre a lexikológiai-lexikográfiai-morfológiai elemzés miatt. A kettős kartonokat viszont azonossági számmal kell ellátni, s ez lyukasztásban is, adatrendezésben is időveszteséggel jár. 20.2. A lyukkártyák használhatósága a kód helyes kidolgozásának függvénye. Bizonyos vonatkozásban azt mondhatjuk, a lyukkártya nem ad új információt, csak azt adja vissza, amit előre kidolgozott terv Szerint beleviszünk. Ez természetesen igaz a belevitt részletek számára és minőségére vonatkoztatva. De nem helyes ez az állásfoglalás abból a szempontból, hogy új információt a lyukkártyára rávitt információk kombinációja és statisztikai elemzése is ad. A kombinációkat tartalmazó lyukkártyák összerendezése és megszámlálása pedig összehasonlíthatatlanul gyorsabb és pontosabb a gépi adatfeldolgozás zavartalan biztosítása esetén, mint emberi erővel végzett rendezés esetén. 20.3. A lyukkártyák anyagának, a kartonnak esetleges gyengébb minősége érezteti hatását az anyag feldolgozásában: a kártyák törése, szakadása késlelteti a rriunkát és szaporítja a hibalehetőségeket. Ez persze kiküszöbölhető jó minőségű lyukkártyáknak nagyobb mennyiségben való biztosításával. 20.4. Bérmunka esetén a lyukasztó és feldolgozó üzem egyéb munkáinak függvényeként a tervbe vett nyelvészeti kutatás folyamatossága akadozik. Azonkívül, ha a lyukasztás és a feldolgozás távollevő üzemben történik, aligha ellenőrizhető az anyag teljessége, az esetleg sérült kártyák újra lyukasztásának hibátlan volta. — Ezen úgy lehet legegyszerűbben segíteni, ha az Akadémia saját gépparkot rendez be. 20.5. A lyukkártyák tárolására temperált hőmérsékletű és a levegő megfelelő nedvességtartalmát biztosító helyiségre van szükség. Ez az adottság elhelyezési nehézségeket jelenthet. 20.6. A gépek zaja zavarja a nagy elmélyülést kívánó kutató munkát. A gépek zajának szigetelése viszont csak jelentős költséggel oldható meg. 20.7. Legfőbb kifogás a gépesítés bevezetése ellen rendszerint az, hogy tetemes összegű beruházással valósítható meg. Ez természetesen helytálló ellenvetés, ha kis méretű munkák végzésére gondolunk, de