Nyelvtudományi Közlemények 68. kötet (1966)

Tanulmányok - Vászolyi Erik: cirill 184

ISMERTETÉSEK — SZEMLE 191 3. B. A. CepeőpeHHüKoe: O HeKOTopux Bonpocax HCTOpHMecKOÍí rpaMMaraKH KOMH íi3bii<a [A zűrjén történeti nyelvtan néhány kérdése] A cikk újabb előzetes közlemény a szerző 1963-ban megjelent permi történeti nyelvtanából, amelyet később egészében szándékozom ismertetni. 4. £. C. Fyjiaee : I7poHCxo>KfleHHe nafle>Kefl c ajieiweHTOM eb B KOMH H3biKe [A zűrjén é elemű határozóragok kialakulása] A cikk újabb közlemény a szerző föntebb említett kandidátusi értekezéséből. Gondos és kiterjedt anyaggyűjtést végezvén, a hasznosítható nyelvészeti szakirodalom alapos ismeretében és kritikai értékelésével négy permi határozórag eredetét elemzi alaktani és mondattani megközelítéssel. Az elativus zürj.—votj. -é, -yé, -ié, vtj. -yétragjának kialakulásáról végső soron WICHMANN (FUF. XVI, 162 — 3) és FUCHS (SUSA. XXX/14, 6—7) korábbi álláspontjára helyezkedik. Az egressivus zürj. -éctn, -éen, -yéan, -yéő£, -iéő£, vtj. -yéen, -seri, -éan ragjáról FTJCHS (i. m.) véleményét fogadja el s egészíti ki újabb adatokkal és következtetésekkel. Az ablativusi zürj. -lys, -lis, -vie, votj. -leé, -lié, -léét, -léét származtatását 1. SZINNYEI FgrSprw. 67—8, UOTILA Kons. 198 — 9. Végül a comparativus -éa ragjának eredetét boncolgatja a szerző. A formáns lokálisan igen elszigetelt, csupán a zűrjén nyelv luzai, felső- és középsőrsziszolai és permják nyelvjárásaiból van rá adatunk, tehát a rag mindössze a déli zűrjén nyelvjárásterületen létezik. Guljajev elfogadhatónak tartja SZINNYEI, WICHMANN és UOTILA (vö. Kons. 314) véleményét, amely szerint a comparativus az elativusból alakult másodlagos rag. Ugyanakkor lehetségesnek tartja azt is, hogy valamilyen névutóból agglutinálódott raggá (közelebbről a votják éana 'außer' névutót veszi gyanúba), ám ötlete részletesebb kifejtésére, bizonyítására itt nem vállalkozik. A kérdéshez lásd viszont RÉDEI, Postp. 175, 213. -5. A. H. <t>edopoea: OocneAHHe roflbi >KH3HH H. A. KypaTOBa [I. A. Kuratov életének utolsó esztendei] A jeles zűrjén irodalomtörténész Ivan Kuratov (1839 — 75), a nagy tehetségű, mostoha sorsú zűrjén költő megtört pályájának végéről tudósít. A katonai szolgálatban álló Kuratovot a közép-ázsiai orosz gyarmatosítás Turkesztánba vetette, ahol 1871 — 75-ig tevékenykedett. A költő demokrata és humanista maradt a szerencsétlen, elnyomott kirgizek között is, akiknek bírói minőségében katonai elöljáróival szemben is pártját fogta. VI. kötet (1960) 1. H. H. Ee3HocuKoe : IlepBbie marn KyjibTypHOÍí peBO.niou.HH B KOMH Kpae (1918— 1920 rr.) [A zürjénföldi művelődésügyi forradalom első lépései 1918—20-ban] A szerző azt a valóban forradalmi mozgalmat vázolja, amely 1918-ban indult meg a Zürjénföldön az iskolahálózat kiépítése, az írástudatlanság megszüntetése, a népművelés, a helyi sajtó és irodalom megteremtése érdekében. 2. Jl. H. MepeŐqoe: K HCTOPHH HapoAHoro >KHJiHma KOMH [A zűrjén népi építkezés történetéhez] A tanulmány elöljáróban a legrégibb zűrjén településformákat és épülettípusokat vázolja, a zürjénföldi régészeti leletek kamatoztatásával. Ezt követően egykorú írásos emlékek vallomása alapján a XVI—XVIII. századi lakó- ós gazdasági építményeket ismerteti. Végül — bővebb szakirodalom felhasználásával — a XIX. századi népi építkezést«mutatja be. A cikket számos rajz és fénykép kíséri. Előzménye volt a szerző egy korábbi dolgozata a Szbornyik harmadik számában (ismertetését is lásd ottî), valamint Lev Lasukkal közösen publikált tanulmánya a föntebb ismertetett ötödik Jkötetben. 3. 4». B. IJAecœçKUÛ : K Bonpocy o pa3BHTHH CCMBH y KOMH H yÄMyproB (no TepMHHaM POÄCTBa) [A család fejlődése a zűr jeneknél és vot jakoknál a rokonsági terminológia alapján] A cikk a zűrjén és votják családi viszonylatok történeti alakulásának elemzésit tfizi ki vizsgálata céljául. Mint Láttuk, a Szbornyik második kötetében Szidorov ugyancsak ezt a kériJésfe; boncolgatta- PleszQyszkij tanulmánya sem módszerében, sem eredményei-