Nyelvtudományi Közlemények 68. kötet (1966)
Tanulmányok - Vászolyi Erik: cirill 184
186 ISMERTETÉSEK — SZEMLE azonban FOKOS-FUCHS DÁVID (Volksd.3 351; FWb. 4 19) és LITKIN (DialChrest.5 34) kutatásai révén már ismerünk. A szerző terminológiája is hellyel-közzel vitatható, így például a címben használt északi nyelvjárá s( terület) megjelölés a szabatosság rovására elegyít (pontosabban nem körvonalazott) földrajzi tájolást (a szakirodalomban korábban sem, később sem használt) dialektológiai—nyelvföldrajzi rögzítéssel. 5. A. C. Cudopoe, TepMHHOJiorHíi poflCTBa y KOMH [Zűrjén rokonsági terminológia] A szerző összegyűjti dolgozatában a. zűrjén rokonsági terminológia jelentős hányadát. Felsorolja egy-egy ide tartozó szó számos nyelvjárási jelentésváltozatát is. Azt várhatnók, hogy gondos nyelvtörténeti elemzéssel megkísérelje rekonstruálni egyegy rokonsági fokot jelölő szó feltehető alapjelentésót, s ilyen módszerrel jusson el a nyelvi anyagból következő végső tanulságokhoz. Ehelyett azonban, úgy tűnik, önkényesen állítja kronológiai sorrendbe a szóanyagot, egy-egy rokonsági terminus mai — olykor alaposan differenciálódott — jelentésárnyalatait. Ötletszerűnek ítélhető így végkövetkeztetése is: a matriarchális nagycsalád és nemzetség elsődleges volta, s a patriarchális rend ezt követő, későbbi kialakulása (holott ezt a tételt mai történeti szemléletünk és ismereteink szerint mind kevesebben vitatják). A matriarchális társadalom szerkezetének kutatása alighanem a zürjónség önálló életénél régebbi időkbe vezetne vissza bennünket, az őspermi, esetleg éppen az előpermi társadalom idejébe vagy annál is korábbi történelmi szakaszba. Ezért viszont — ha a kérdést nyelvészetileg próbáljuk megközelíteni — legalább a votják nyelv, még inkább azonban a többi finn-permi vagy éppen az összes finnugor (esetleg uráli) nyelv rokonsági temúnológiájának összegyűjtése, megrostálása és gondos tanulmányozása nélkül a zűrjén rokonsági terminológia eredetét sem tartom megnyugtatóan tisztázhatónak. 6. A. C. Cudopoe, BbiTOBbie jiHpHKO-anHMecKHe HweMCKiie necHH [Izsmai lírai és epikus dalok] Néhány — korábban ismeretlen — izsmai lírai, illetve epikus dalt kőzöl a szerző saját gyűjtéséből. A szövegek inkább csak folkloristáink érdeklődésére tarthatnak számot, nyelvészeti használhatóságukat a lejegyzés problematikus volta megnehezíti. IU. kötet (1956) A sorozat harmadik kötete az időközben akadémiai tudományos kutatóintézetté nőtt korábbi zűrjén kutatócsoport nyelv-, történet- és néprajztudományi osztályának közlönyévé alakult, föl véve máig is használt újabb címét (Isztoriko-filólogicseszkij szbornyik Komi jiliala AN SZSZSZR). Elsősorban helyi órdekességű, főleg történettudományi, közgazdasági és társadalomtudományi—politikai közleményeinek részletezését mellőzve az alábbiakban azon cikkeinek ismertetésére szorítkozunk, amelyek számot tarthatnak a zűrjén nyelv, történelem, néprajz és irodalom magyar kutatóinak érdeklődésére. 1. JI. H. )Kepe6ifoe, OnbiT H3yHeHHH KpecTbHHCKoro wHjmma Hapofla KOMH [A zűrjén paraszti építkezés tanulmányozásának tanulságai] A hagyományos zűrjén paraszti építkezés történeti fejlődésével és tipologizálásával foglalkozó dolgozat etnográfus kutatóink körében kelthet érdeklődést. 2. H. A. Koflezoea, O HeKOTupux Bonpocax HCTOPHH KOMH nHCMeHHOcra [A zűrjén írásbeliség történetének néhány kérdése] À tanulmányt folyóiratunk korábban már ismertette (1. NyK. LXH, 368 — 71). 3. E. A. CepeőpeHHUKoe, H3 HCTOPHH oöpa30BaHHíi niarojibHbix BpeMëH B KOMH H3biKe [A zűrjén igeidők kialakulásának történetéről] À cikk előzetes közlemény a szerző két később megjelent művéből, részben a föntebb említett igemonográfiájából, részben a permi nyelvek történeti alaktanával foglalkozó könyvéből.6 Mivel egyrészt a témát a két mű megfelelő részei alaposabban 8 D. R. FOKOS-FUCHS, Volksdichtung der Komi (Syrjänen). Budapest, 1951. 4 D. R. FOKOS-FUCHS, Syrjänisches Wörterbuch I—II. Budapest, 1959. 5 B. H. JIummiH, .JlHajieKTOJiorHHecKaH xpecTOMaraa no nepMCKHM H3biKaM. MocKBa, 6 HcTopHiecKan Mop<J>ojiorHíí nepiwcKHx ÍÖHKOB. MocKBa, 1963.
