Nyelvtudományi Közlemények 68. kötet (1966)

Tanulmányok - F. Kovács Ferenc: Linguistic Institute of the Linguistic Society of America 168

ISMERTETÉSEK — SZEMLE 169 ért, s eleinte — megvallom — nem hatott át a túlzott optimizmus, hogy a nyarat jól fel tudom használni. Az Ann Arbor-i kurzusról — a címben az „Institute" szó jelentése 'kurzus, tanfolyam' — már előzetesen tudtam, arról azonban csak igen bizonytalan elképzeléseim voltak, hogy mi is történik egy ilyen tanfolyamon, s érdemes-e részt vennem rajta. Az amerikai életben ekkor még egyébként is eléggé tétován mozogtam, Ann Arborról nagyon keveset tudtam, személyes kapcsolataim ott egyáltalán nem voltak. Szerencsére segítségemre sietett Lotz János, a New York-i Columbia Egyetem professzora. ő határozottan amellett volt, hogy vegyek részt a tanfolyamon, mivel az programja révén az adott helyzetben a lehető legtöbbet nyújtja az általános tájékozódás szempontjából. Ugyanakkor — mondotta — számos kitűnő amerikai nyelvésszel is alkalmam lesz ott személyesen megismerkedni. Lotz professzor azonnal írt is Ann Árborba, bejelentette részvételi szándékomat. Hamarosan megjött a válasz: jelentkezésemet elfogadták. Mielőtt az Ann Arbor-i tanfolyamról való beszámolóra rátérnék, hadd szóljak néhány szót a „Linguistic Institute"-ok intézményéről. Az első ilyen nyelvészeti tanfolyamot 1928-ban rendezte az Amerikai Nyelvtudományi Társaság (Linguistic Society of America). Színhelye ennek a Yale Egyetem, szervezője és igazgatója pedig E. H. Sturtevant volt. Azóta rendszeressé váltak az ilyen tanfolyamok az Egyesült Államokban. Színhelyük továbbra is többnyire valamelyik vezető egyetem, céljuk pedig az, hogy lehetőséget adjanak a nyelvtudomány iránt érdeklődőknek — elsősorban természetesen fiataloknak — arra, hogy 6—8 héten keresztül kiváló szakemberek irányításával intenzíven foglalkozhassanak a nyelvtudomány aktuális kérdéseivel. A tanfolyam résztvevőinek rendelkezésére állanak a színhelyül szolgáló egyetem könyvtárai, tudományos gyűjteményei, laboratóriumai, gépi berendezései stb. Az elmélet mellett nagy hangsúly esik a gyakorlatra. Ez érthető is, hiszen egyrészt az amerikai élet egyik jellemzője a praktikum, másrészt az Egyesült Államokban egyre több jól képzett nyelvészre van szükség. Áz Ann Arbor-i kurzus sorrendben a tizennyolcadik volt. Mit ígért résztvevőinek? Programja erre a kérdésre így felel: „The 1965 Institute will offer a füll complément of basic courses designed to orient the newcomer to linguistic studies. Particular attention will also be given to applying the principles of structural analysis of individual languages, both ancient and modem. The procédures of the linguist working under field conditions will be demonstrated by the analysis of languages elicited from native informants. A laboratory course will feature the sound spectograph and other instruments used in analyzing speech. — More advanced students and scholars will benefit from a wide variety of advanced course and seminars, and will hâve available to them the relevant research collections of the University of Michigan, such as the Middle English Dictionary." A kurzus résztvevői összesen 57 előadássorozat, szeminárium és nyelvtanfolyam között válogathattak. Nem sok értelme volna mindegyiket felsorolni. Hadd adjak azonban mégis némi ízelítőt abból, hogy a program hogyan tagolódott, hogyan realizálódott. Kezdő fokon ilyen témakörök voltak: bevezetés' a nyelvtudományba (Introduction To Linguistics : H. A. GDEASON, Hartford Seminary Foundation) ; fonetika (Phonetics; J. SHOUP, University of Michigan); fonológia (Phonological Analysis; W. LEHN, University of Texas); grammatikai elemzés (Grammatical Analysis; S. SAPORTA, University of Washington); terepmunka Í