Nyelvtudományi Közlemények 68. kötet (1966)

Tanulmányok - Ljudszkanov, A.: Gépi fordítási munkálatok Bulgáriában 147

GÉPI FORDÍTÁSI MUNKÁLATOK BULGÁRIÁBAN \*j\ tári keresés után lép működésbe. Ha ugyanis van „meg nem talált" elem, a gép formális kritériumok alapján megállapítja, hogy ez formula, meg nem talált szó vagy tulajdonnév. Az első esetben kigépeli, a másodikban a mondatban megmarad az orosz szó száma, és a gép megjegyzi ezt a szótár további kiegészítése végett. A harmadik esetben a gép elkezdi a tulajdonnév feldolgozását: az egy vagy több betűs rövidített tulajdonneveket kigépeli a mondat megfelelő helyére, a nem rövidítetteket alaktanilag elemzi. $g

-operációval, tehát jobbról balra haladva, levágja a végződést, összeveti az alaktani szótár adataival és bolgár megfelelőjét hozzáteszi a tőhöz. Ezenkívül szakdolgozatként kidolgozzák a következő sémákat: „A főnévi tő mássalhangzóváltakozásai", „Állandó szókapcsolatok", „Összetett szavak" (orosz matematikai szövegekben). A végzett kísérletek lehetővé tették két elvi kérdés eldöntését. Először: elméleti és gyakorlati követelményeket összevetve milyen mértékben alakítsuk perforálásnál a szöveget (mondatokra, szavakra bontásnál, írásjelek, formulák, idegen idézetek stb. esetén). Másodszor: szabvány programokat kell összeállítani a gépi fordításhoz, s a tudományágak szótárai mellett össze kell gyűjteni a közös szókincset is. 5. A tulajdonképpeni gépi fordításon kívül több vele kapcsolatos nyelvészeti, statisztikai munkálat folyik. A BT A Bolgár Nyelvészeti Intézetének szlavisztikai osztályán a szóhosszúságot elemzik, ezenkívül az osztály vezetője, IVÁN LEKOV megvizsgálta a szláv nyelvek fonémáinak, morfémáinak és szavainak kapcsolódását,21 s a mondattani struktúra kérdéseit. Szerinte alapvető " szintaktikai egység a. szintakszéma, amely összevethető a többi szint alapegységeivel. R. MTJTAFCSIEV, az Intézet tudományos főmunkatársa a bolgár szövegek szófaji eloszlását vizsgálja a stíluselemzés szemszögéből.22 A BTA Matematikai Intézetében 1962-ben megindult nyelvészeti szeminárium folytatja munkáját, itt olyan előadások hangzanak el, amelyek mind a nyelvészek, mind a matematikusok érdeklődésére számot tartanak. M. JANAKIEV vezetésével elkezdődtek a bolgár gyakorisági szótár munkálatai is. Elkészült a bemenő szöveg szegmentálására szolgáló formális utasítás, amelynek segítségével megállapíthatók a fonetikus szavak, és megadhatók bizonyos kiegészítő információk (mondathangsúly, pauza, fonemikus átírás, amely a fonéma helyzeti variánsait is figyelembe veszi). Az így kiválasztott fonetikai szók és kiegészítő információk kerülnek a lyukkártyára. Az osztályozás eredményeképpen megkapjuk a gyakorisági szótár szójegyzékét, amely feltünteti a leggyakoribb fonetikai szavak gyakoriságát és a különböző hosszúságú szók statisztikai eloszlását. A szófiai egyetem filológiai karán több szakdolgozat készül, amely a gyakorisági szótár munkálatait segíti elő. 1965 őszére körülbelül 3 millió grafikai szót tartalmazó szöveg szógyakorisági viszonyairól kapunk képet. 21 He.

JleKoe, KT>M Btnpoca 3a CbHeTaeMocrra (BajieHTHoerra) Ha nacTHTe Ha peMTa B 6t.JirapCK0T0 H3peMeHHe. Otázké slovanské syntaxe, Sbornik Brnenské syntaktické konference. Praha, 1962. 47 — 57. 22 P. Myma0nuee,

HHKOH CTaracraHecKH HaSjuoAemiíi BT>pxy crajia Ha MeMoapa B nocneflHOTO /iecerajierae na MHHajiHH Ben: CjiaBHCTHMecKH cöopHHK. C. 1963; Uő., OraTHCTHMecKO pacnpeßejieHHe Ha rjiarojiHH (J)opMH EJ1, 1965/2. /