Nyelvtudományi Közlemények 68. kötet (1966)

Tanulmányok - Kiefer Ferenc: Megjegyzések a grammatikalitás fokairól 140

MEGJEGYZÉSEK A GRAMMATIKALITÁS FOKAIBÓL 145 ben ez nem áll. Pl. Az én házban ilyen nem szabad csinálni.) A T osztály esetén mind az elhagyás, mind az egymás közti felcserélés megsérti a grammatikalitást, tehát a rekonstruálhatóság szükséges feltétele teljesül. Ha csak felcserélésről van szó, pl. „székok" „székek" helyett, akkor minden esetben rekonstruálható, elhagyás esetén pedig csak akkor, ha az ige alakja lehetővé teszi. Például: Az ember sokat dolgoznak. De ha csak ennyi állna: Az ember sokat dolgoz. a rekonstrukció már nem lenne egyértelmű. Ez is azt mutatja, hogy az igének központi jelentősége van a rekonstrukciónál. Tárgy helyzetben azonban T ismét nem rekonstruálható általában. Például: ' ' Az író regény ír. Az emberek ház építenek. (regényt vagy regényeket? házat vagy házakat?). Ami az M osztályt illeti, ez az osztály nem egységes. A tárgyrag rekonstruálható az ige helyes alakjának ismeretében, ugyanez vonatkozhat a részeshatározói rag esetére, bár a kettős tárgy már problémát okozhat. Például: (5) Adok alma Péter. Építünk magunk ház. és (6) Szerzünk csónak ház. Keresünk egér macska. (5) esetén a grammatikailag helyes mondat rekonstruálható, (6) esetén nem. Általában igaz, hogy az igealak helyessége mellett a szemantikai összefüggés a másik fontos tényező a rekonstruálásnál. Azonos szintű szemantikai kategóriák esetén a rekonstrukció általában lehetetlen. Ez áll a többi határozói rag esetére is. Vö. például: Veszek kenyér kolbász esetét, amely lehet ,,Veszek kenyérhez kolbászt" vagy „Veszek kenyeret kolbászhoz" stb. összefoglalóan tehát azt mondhatjuk, hogy a grammatikailag helytelen mondatot csak akkor tudjuk a beszéd szituációtól függetlenül megérteni, ha egyértelműen rekonstruálható. Utóbbinak grammatikai és szemantikai feltételei vannak. A grammatikai feltételek általában megfogalmazhatók, ha megadjuk a szó-alakok generálásához szükséges modellt. A modell alapján megállapíthatók a különböző morféma-osztályok, amelyek a grammatikalitás fokának megállapításánál is szerepet játszhatnak. A szemantikai összefüggések tulajdonképpen szelekciós szabályok, megadják, hogy az ige milyen alanynyal, milyen tárggyal, milyen kettős tárggyal stb. állhat. Ha valamely szó-10 Nyelvtudományi Közlemények LXVIII/1