Nyelvtudományi Közlemények 67. kötet (1965)

Tanulmányok - Szabó László: Újabb finnugrisztikai kutatások a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának Petrozavodszki Nyelv-, Irodalom- és Történettudományi Intézetében 155

ISMERTETÉSEK - SZEMLE 155. keztében — említetlen maradt abban az egy mondatban, mellyel a tanterv és a programok akkor még le nem zárt kérdését éppen csak érinteni akartam, őszintén sajnálom, hogy e mondat így tartalmilag pontatlan lett, és félreértésre adott okot. Annyi előny mégis származott belőle, hogy Hajdú Péter helyesbítő cikkéből a Nyelvtudományi Közlemények olvasói most a tanterv- és a programkészítő munkálatokra vonatkozólag is részletes tájékoztatást kaptak. Sz. KISPÁL MAGDOLNA Ujabb finnugrisztikai kutatások a Szovjetunió Tudományos . Akadémiájának Petrozavodszki Nyelv-, Irodalom- és Történettudományi Intézetében LAKÓ GYÖRGY 1953-ban tájékoztatta a magyar olvasókat a Szovjetunióban folyó finnugor nyelvészeti munkálatokról és nyelvtudományi nézetekről (1.1. OK. V, 183 — 211). Azóta eltelt egy eredményekben gazdag évtized, amely alatt a címben megjelölt Intézet szervezeti felépítésében, méreteiben, célkitűzéseiben sok változás történt. így indokoltnak látszik, hogy az azóta végzett munkáról és az újabb célkitűzésekről beszámoljunk. 1964. szeptember 21-től 27-ig voltam Petrozavodszkban, ahol alkalmam volt behatóan tanulmányozni az Intézet munkáját. LAKÓ GYÖRGY beszámolójában a Szovjet Tudományos Akadémia petrozavodszki filiáléjáról adott tájékoztatást (i; m. 188 —190). Az Intézetben 1963 végén, ill. 1964 elején nagy átszervezés történt, melynek során az intézmény neve is megváltozott: filiáléból önálló intézetté lett. A munkatársak száma tekintetében is igen nagy a változás. Az Intézetnek látogatásom időpontjában 79 dolgozója volt, köztük 46 olyan dolgozó, aki tudományos munkát végez (beleértve az egyetemi, illetőleg főiskolai végzettségű laboránsokat is). Munkájuk legfőbb célja Karjala tudományos (elsősorban nyelvészeti, népköltészeti, irodalmi, történeti,, régészeti, néprajzi) problémáinak vizsgálata. Az Intézet igazgatója történész: Viktor Ivanovics Masezerszkij. Fő feladatomnak a nyelvészeti szektor munkájának tanulmányozását tekintettem, de mivel más szektorok is a környék finnugor nyelvű lakosságának múltját, életét, kultúráját vizsgálják, röviden ezekről is beszámolok. A történettudományi részlegben 12 kutató tevékenykedik. E szektoron belül működik az archaeológiai és az etnográfiai kutatócsoport. A négy archeológus (és egy aspiráns) G. A. Pankrusev vezetésével Karjala mezolit-, neolit-, bronz- és korai vaskorszakbeli történetének feltárásával foglalkozik. Különösen értékesek mezolit leleteik, valamint egy hatalmas neolit síremlék az Onyega-tó északi partján, melynek feltárása folyamatban van, úgyszintén a Fehér-tenger környékén talált sziklarajzok. Eddigi eredményeik egy részét már publikálták könyvekben, folyóiratokban. Terveikben különösen az említett sziklarajzok, valamint a mezolit és a korai vaskorszak leleteinek további feltárása szerepel. Az etnográfiai kutatócsoport három tudományos munkatársból és egy aspiránsból áll. E csoport munkája a karjalaiak és a vepszék anyagi kultúrájának, etnikai és művelődéstörténetének vizsgálata. A folklór- és irodalomtudományi szektorban 9 — 10 munkatárs dolgozik. Ennek a szektornak feladata elsősorban Karjala népköltészeti kincseinek gyűjtése és tudományos feldolgozása. Például JEVSZEJEV a karjalai-finn népi