Nyelvtudományi Közlemények 67. kötet (1965)
Tanulmányok - Hajdú Péter: Finnugor szak a magyar egyetemeken 153
ISMERTETÉSEK - SZEMLE Finnugor szak a magyar egyetemeken Az NyK. LXVI. kötetének 173 — 175. lapjain olvasható közlemény szerint: ,,A Művelődésügyi Minisztérium az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészeti Karán rendeletileg az 1963/64. tanévtől szervezett finnugor szakot ... A miniszteri rendelet alapján a budapesti egyetemen 1963 őszén 3 hallgatóval megindult a finnugor szakképzés ..." (174.1.). Az olvasó tájékoztatása érdekében helyesbítenünk kell: a Művelődésügyi Minisztérium a (nem tanári) finnugor szak megindítását az 1963/64. tanévtől kezdődően — a cikkben ismertetett módon — mindhárom hazai tudományegyetem bölcsészetikarán lehetővé tette. Nem lett volna érdektelen megemlíteni, hogy a finnugor szakképzés az 1963/64. tanévben nemcsak Budapesten, hanem a debreceni KLTE Bölcsészettudományi Karán is megindult, ugyancsak 3 hallgatóval. A szegedi JATE az 1964/65. tanévben indított első ízben ilyen szakot (3 hallgató részvételével). A tudósítás szerzője foglalkozik a finnugor szak létrejöttének körülményeivel is. Az általa előadottakból úgy látszik, mintha az új szak létrehívásának, megszervezésének érdeme kizárólag egyes személyeket illetne. A valóságban a finnugor nyelvész-képzésnek szakkörökben régóta ismert és sűrűn hangoztatott gondjaira csak az érdekeltek közös fellépésétől várhattunk és kaptunk intézményes megoldást. A tanterv és a programok kidolgozását például a szerző egyesegyedül nekem tulajdonítja. Valószínűleg megtévesztette kedves kolléganőmet az a tény, hogy a Művelődésügyi Minisztérium a finnugor szak tartervi munkálatainak végzésével, ill. megszervezésével a szegedi JATE Finnugor Nyelvtudományi Tanszékét bízta meg. E tanszék vezetőjeként felelősséggel tartoztam a reánk bízott munka végrehajtásáért, s ez alól a felelősség alól most sem akarok mentesülni, amikor megállapítom, hogy a tanterv és a programok elkészítését nem egyedül végeztem. Előzetes tantervi elképzelésemet levelezés, üzenet-váltás, ill. közvetlen tárgyalás útján Lakó György, Kálmán Béla, Papp István, Nyíri Antal és Gunda Béla kollégáimmal megbeszéltem, sőt ezt az előzetes javaslatot az MTA Finnugor Munkabizottsága 1962. december 17-én megvitatta. Az elhangzott vélemények figyelembevételével készítette el tanszékem azt a tantervet, amelyet az 1963. január 30-án Szegeden rendezett országos értekezlet — bizonyos módosításokkal — jóváhagyott. Az egyes tárgyak programjait szintén nem tudtam volna egyedül elkészíteni. A néprajzi programot Gunda Béla, az irodalmit Képes Géza, a régészetit László Gyula, az embertanit Lipták Pál vetette papírra, a nyelvészeti programok «első megfogalmazásában pedig Mikola Tibor, ill. a szegedi JATE Magyar Nyelvtudományi Tanszéke volt segítségemre. A fölsoroltakon kívül, akiknek a