Nyelvtudományi Közlemények 66. kötet (1964)

Tanulmányok - Rédei Károly: Obi-ugor jövevényszók a zürjén nyelvben 3

OBI-UGOB, JÖVEVÉNYSZÓÉ A ZÜBJÉN NYELVBEN 7 Rindenzelten) ; Schlafplatz in den Schlafwinkeln, SchlafwinkeF szóval van együtt említve; ez utóbbi azonban orosz jövevényszó (STEINITZ: i. h.). SZOEVACSOVA (177) a zűrjén szót tévesen az osztj. (PD. 1469) Ko. ndr3' Ruderring aus Weidenband', J. ndrï 'Reis, Rute' szóból magyarázza. Osztj. > vog. (KANN.—LIIM.: SUSToim. 116: 286) Szo. nàmn 'mit einer Matte versehen'. Osztj. > or. Hópa 'ocTflmKaH TpaBHHan poro>Ka' (STEINITZ: i. h.). 16. (SzrSzlKomi) I. (Ob) nar%ul 'cbipan pbiÖa'; naryul soini 'ecTb cwpyio, TOJibKO mo BbiJioBJieHHyio pbiôy'. <C osztj. (KT. 631) Vj. närd'Jgu'l 'roher (und so gegessener) Fisch (Hecht)', Trj. närd'ku'A 'roher Fisch'. Vö. még (KT. 631) Kaz. na'r", O. näxr

(harv.) 'roh . . .', (uo. 380) Kaz. gtiiA, O. gui 'Fisch'. SZOEVACSOVA (177). 17. (VÁSZOLYI) I. (Mizi) nellolbi 'négy rekeszes csónak'. • * <C osztj. (STEINITZ, OVE. I, 61) Szin. nal lolpi 'vierfächriges Boot', (uo. 55) jafop nüldYj nal lolpijn joxandn iki önidSL 'In einem neuen rotbemalten vierfächrigen [Boot] sitzt der Flussalte'. — Vö. (KT. 647) DN. Ú9D3, Kaz. ndA, O. ndl stb. 'vier', (uo. 1102) DN. tat 'Abteil des Einbaums', Kaz. AÖA 1. 'Raum zwischen den Querhölzern des Einbaums', 2. 'Korb (der Fahrnarte, Inneres des Korbes, worin man sitzt)', O. |»J, xaßl. =? Kaz. stb. — L. még a 42. szócikket ! 18. (SzrSzlKomi) I. (Ob) nezi 'caK, ca^OK'. ? < vog. (MSz.) É. näs, AL. näs 1. 'csáklya; Hacke' (É., AL.), 2. 'horog' (É.); (MK. IV, 289) É. näs, KL. nie 'horog; medvekarom'; (BALANGYIN— VAHRTTSEVA) HRC I. 'KpiOMOK (pblÖOJIOBHblH)', 2. 'y/K^Ka'. vagy ? <osztj. (PÁPAI—BÉKE) É. nesi 'horog; Angel'; (KT. 641—2) Ni. näs3 'Angelhaken; (eiserne) Angel; gestielter Haken (zum Fischfang); Kralle des Bären', O. n$zis 'Angel; gestielter Haken (zum Fischfang)'; Kaz. nätsi 'angeln, mit einer schwimmenden Angel fischen'. Ez az egyeztetés a jelentések (vog. — osztj. 'horog', zürj. 'háló') eltérése miatt bizonytalan. Lehetséges azonban, hogy a zürj. nezi olyanféle hálót jelent, mint amilyen az osztj. (KT. 262) O. uêzdm '»Angelnetz» (zum Fang im Sommer)' stb. így érthető volna, hogy miért kapta nevét egy 'Angel' jelentésű szóról, 19. (WUo.) I. nuleg : sir-n. 'junger Hecht, Hechtjunges'; (SzrSzlKomi) I. (Ob) nilik 'MeJiKaa pbiöa'; sir nilik 'MejiKaH myKa'; sirok nilik 'MCJIKHH CblpOK'. <vog. (MK. III, 205) É. nälek-%ul 'Selki-Fisch; Salmo albula', mäulnälk 'MajieHbKafl cejieTKa'; (MK. IV,.288) É. nald%-%ul 'cejibra'; (CSERNY.) nalk 'TyryH, ceßb/iB; Coregonus tugun\ vagy •< osztj. (KT. 616) DN. ndhk 'kleiner Fisch, junger, als Köder benutzter Fisch (Rotauge, Weissfisch u. a.)', Ni. ndlßk, nähJc 'kleine Rotfeder', Kaz. nâl?k, ngX^k 'ganz kleiner junger Fisch (nicht Hecht), Sosva-häring; O. n$ld%, -k 'junger Fisch'. Tévesen: WICHMANN: FUF. II, 179 (zürj. <szam.); SZORVACSOVA (175): zürj. < szam. 20. (SzrSzlKomi) I. (Ob) nonnis (AeTCK.) 'ÖojibHO, 6060'. ? <vog. (VNGy. II, 677, 678) nânmi 'nyájasan, kedveskedve szólít', nonmi, nonméji 'megszán, megsajnál (?)'. vagy ? <<osztj. (KT. 625) Ni. n^nnidn, -3rf 'empfindlich (z. B. gegen Kälte); verwöhnt, verzogen; wählerisch, ekel (wählt nur, was ihm zusagt)', Kaz. \