Nyelvtudományi Közlemények 66. kötet (1964)

Tanulmányok - Fodor István: Psycholinguistics: A Book of Readings 230

230 ISMERTETÉSEK - SZEMLE megannyian formálói voltak e közösen használt szókincsnek. Természetesen maguk a törökök is, akik ugyancsak e kojnén keresztül jutottak a tengerészeti szókincs birtokába. Jogosan tételezhetjük fel azt is, hogy egyes jövevényszavak sok esetben az idegenek által beszélt török nyelv csatornáin keresztül kerültek a török szókincsbe. A szóközvetítés « speciális jellege, a többszörösen párhuzamos átvételek szerepe jól érthetővé teszi a szóréteg hangrendszerében lezajlott, esetenként torzulásnak tűnő változásokat. Hogy a szerzők a szóanyagot végső eredete szerint görög—olasz csoportra bontották, annak az anyag elrendezésén túlmenően elsősorban kultúrtörténeti jelentősége van. Ilyen módon ui. a keleti- és nyugati-mediterrán művelődési összetevők nyelvészeti vetülete is élesebb megvilágításba kerül. A jőve vény szókutatás másik jelentős kérdéscsoportja a nyelvbe került jövevényszavak további sorsával kapcsolatos. A kérdéses jövevényszavaknak az átvevő nyelv oldaláról szenvedett változásai, e változások nyelvtörténeti és nyelvjárási kapcsolatai, a jövevényszavak szófaji kategóriáinak esetleges eltolódásai, a szemantikai változások rendszerezése és története, esetünkben a szaknyelvből a köznyelvbe vezető út problémáinak tisztázása, egyszóval a szó török státuszának, a török nyelvben való további sorsának megrajzolása különös értékkel bír a nyelvtörténész számára. A morfológiai, szemantikai kritériumok alapján összetartozó szavak családjának együttes vizsgálata bizonyosan több olyan, a közösségi magatartásból adódó mozzanatra derít majd fényt, amelyet a szótári rend érthető módon eltakar. Mindezek megválaszolásához, sőt bizonyos statisztikai vizsgálatok megejtéséhez a hatalmas forrásanyagra támaszkodó szótári fejezet kitűnő lehetőségeket nyújt, s reméljük, hogy a szerzők e vonatkozások megrajzolásával — amelyet érthető módon nem tekinthettek a kutatás e fázisában feladatuknak — a későbbiekben, esetleg a kirekesztett anyagot is bevonva, nem maradnak adósok. A munka kultúrtörténeti jelentőségét az idáig elmondottak, de a témaválasztás és a szócikkszám önmagában is aláhúzza. A török ós mediterrán kultúrtörténet kutatói kitűnő forrásanyagot kapnak a „Wörter und Sachen" problémájának vizsgálatához. Különös jelentőséget kell tulajdonítanunk esetünkben annak a körülménynek, hogy a mű egy eddig igen kevéssé kutatott szószféra, egy szakmai szóróteg történetét világítja meg. A szókincs egészének szempontjából e szektor talán periferikusnak ítélhető, kultúrtörténeti szempontból azonban különös jelentőségű. A kultúrhistorikus feladata lesz majd a szóréteg tárgyi hátterét tisztázni. A „Lingua Franca" a török és mediterrán jövevényszókutatás nagy nyeresége, olyan mű, amely e stúdiumok párhuzamos kiszélesülésének és összeölelkezésének jegyében jött létre, s mint ilyen igen értékes számunkra. A mű komoly előtanulmány a a tervezett mediterrán nyelvatlaszhoz, bizonyítéka annak, hogy a jövevónyszókutatás határai — különösen a tengerről importait szókincs esetében — szinte sohasem lezártak. Mindezeken túl pedig a Lingua Franca kiváló bizonyítéka a különféle szakterületek művelői közötti sikeres tudományos együttműködésnek, amely nélkül a nyelvészeti kutatómunka nem egy területének, de mindenek előtt a „languages in contact" problematikájának vizsgálata nehezen képzelhető el, s amelynek szóles alapokon való megteremtését parancsoló szükségként írja elő számunkra napjaink óriási arányú tudományos specializálódása. A részterületek beható vizsgálatában szerzett eredményeknek az alkotó tudományos együttműködés révén való szintézisre emelése, ezen együttműködés eredményes módszerének megragadása — ez a mű egyik legfontosabb eszmei eredménye és tanulsága. HAZAI GYÖRGY . Psycholinguistics : A Book of Readings Edited by Soi Saporta. New York, 1961. Holt, Binehart and Winston. XVII + 551 1. Amint az alcím mutatja, ez a gyűjteményes munka olvasókönyv, tudományos antológia; a szerkesztő előszaván kívül a benne szereplő valamennyi cikk már megjelent valahol (önálló tanulmányként folyóiratban, vagy egy könyv részleteként), A magyar kutatók számára már csak azért is fontos ez a gyűjtemény, mert számos részlete eddig nem volt nálunk megszerezhető (pl. VYGOTSKIJ tanulmánya, SKINNER, LASHXEY munkái), nem találhatók meg nyilvános könyvtárainkban a Journal,of Abnormal and Social Psychology és a Journal of the Experimentál Analysis of Behavior című folyóiratok sem, amelyekben e gyűjtemény több tanulmánya eredetileg megjelent.