Nyelvtudományi Közlemények 65. kötet (1963)
Tanulmányok - Bereczki Gábor: Cseremisz szövegmutatványok 49
50 BERECZKI GÁBOB A mássalhangzórendszer csak abban különbözik a többi joskar-olai nyelvjárástól, hogy ts (dz) hangja is van. A keleti-cseremisz nyelvjárásokon kívül eddig csak a malmizsi nyelvjárásból ismertük ezt a hangot. A ts az általam lejegyze# szövegekben ugyanazokban a szavakban fordul elő, mint a keleti nyelvjárásokban. Egyetlen eltérést találtam a t'siia'á 'öltözni' szót, amelyben a várt ts helyett Hs áll. A hangsúly tekintetében eltérés az eddig közölt szövegektől csak annyi, hogy a samdt's többes jel itt nem mellék-, hanem főhangsúlyos. Egy-két kisebb egyszerűsítést is végrehajtottam az átírásban: a j szóelején dj-t jelöl, a M, pá pedig kx á-t, p<Pá-t. A joskar-olai nyelvjáráshoz tartozó szövegek közül az 1 — 5 és a 9 —13 számzásúak Pöt-ja"l faluból valók; ezeket 1955 nyarán a helyszínen jegyeztem le, a 6 —8 és a 14—16-tal jelzettek pedig Aizai falubeliek, ezeket viszont 1961 szeptemberében Joskar-Ólában gyűjtöttem. Adatközlőim: A. Sz. KOZIRJEV (70 éves) (1 — 5, 11 — 13), V. G. FJODOROV (14 éves) (9, 10). Aizali adatközlőm M. D. SZTOLAROV (20 éves), a Mari Pedagógiai Főiskola II. éves cseremisz nyelv és irodalom szakos hallgatója volt. A malmizsi szövegeket (17 — 29) ugyancsak 1961 őszén gyűjtöttem Joskar-Olában. Adatközlőm a Ku'yo Kete#k (or. KHTHK) faluból származó II. éves orosz szakos Z. I. RODIGINA (23 éves) volt. BEKÉ ÖDÖNnek a Mari szövegek IV. kötetében közölt malmizsi szövegeivel jelentősen bővültek erre a nyelvjárásra vonatkozó ismereteink. Mindazonáltal a legjellegzetesebb malmizsi nyelv járás változatokból, amelyhez Y. WICHMANN küímüzi és BEKÉ Ö. mortali szövegei tartoznak — a szövegek fordítását leszámítva — alig 20 oldalnyi szöveg áll rendelkezésünkre. Ez utóbb említett nyelv járás változatokhoz közel áll az általam tanulmányozott Ku'yo Kete'k falu nyelvjárása is. Ennek a nyelvjárásnak a magánhangzórendszere igen hasonlít a fentebb említett BEKÉ és WICHMANN gyűjtötte szövegekéhez csak az i,i helyett itt általában a,§ van. A szóvégi hangsúlytalan e, o, ö itt is bizonyos fokig redukált, de éppen a már tárgyalt jelölési nehézségek miatt és fonológiai szerepüknél fogva helyesebbnek tartottam, ha teljes hangoknak jelölöm őket, és csak utalok részleges redukciójukra. A mássalhangzórendszer legjellemzőbb vonása, hogy ß helyett mindig 6-t találunk. Mint ismeretes, az eddigi cseremisz szövegközlésekben a 6 csak a ß fonéma variánsaként fordul elő, elsősorban m után. A 6 fonémaként való előfordulása azonban nem szorítkozik csak erre a nyelvjárásra. A kiró vi terület Surmai kerületének Vjatka menti mintegy 1000 lakosú Tüm-Tüm (or. THDMTK)M) falujában is, ahol 1959 nyarán fordultam meg, ß helyett minden esetben 6-t észleltem. Ugyancsak 6-t találunk ß helyett a Mari Autonóm Köztársaság Hlebnyikovói kerületének a Tatár Autonóm Köztársaság határa mentén elterülő 10 falujában beszélt nyelvjárásban, amelyet L. P. GRUZOV írt le részletesen 1957-ben végzett helyszíni kutatásai alapján.1 1JI. TJ. rpy3oe, O cocTaBe (J)0HeM capflaíuibCKO-apöopCKoro roBOpa MapHHCKoro* íi3biKa. TpyAH MapHHCKoro HayMHO-HCCJießOBaTejibCKoro HHCTHTyTa. Bbin. XIII. HouiKap— Ojia 1960 CTp. 145—152.
