Nyelvtudományi Közlemények 65. kötet (1963)

Tanulmányok - Fokos Dávid: A jelöletlenség mint az urál-altáji nyelvek egyik szintaktikai sajátossága 3

48 FOKOS DÁVID SZTINYIK 81); baján, elgin baldihan 'богато, в достатке жил' (uo. 136; baján 'богатый', elgin 'достаток, достаточный'); de instrumetálisszal is: /maciéi 'erősen' (uo. 81), ajagi 'jól' (81, 163), ehelegi 'rosszul' (81); bajangi ['gazdagon'], elgingi 'богато, зажиточно' (uo. 205) | (Amur:) ragtalanul: ulen 'хороший, хорошо, добро, высокое качество', orkin 'плохой, плохо, зло, низкое качество' (AvROBiN, i.-m. 225); muedu sirjaktawani ulen (vagy ulengi) jarsiru 'выдры мех хорошо рассмотри' (uo. 225); si darjsawa ulen holaisi 'ты книгухорошо читаешь' (uo. 227); ulen goricikap, miocalahambi 'хорошо'прицелившись, я выстрелил' (uo. 228); — instrumentálisszal: ulengi 'хорошо' (180), bakigi 'лениво', dajigi 'громко', setuigi 'слабо' (uo. 217); noani ulengi holaini 'он хорошо читает' (uo. 180) | о 1 с s a : ragtalanul: ulen 'хорошо' és 'хороший', getuli 'горько' és 'горький', amtauli 'сладко' és 'сладкий' (PETROVA, i. та, 41), ezek határözószókul az instrumentálisi -gi raggal is jelentkezhetnek (uo.). L. még BENZTNG, Die tungusischen Sprachen 94 kk. * Ismételten rámutattunk arra, hogy az urál-altaji nyelvek körében mutatkozó szintaktikai egyezések egy, a nyelvnek egész épületét felölelő rendszerbe illeszkednek. Ezen a rendszeren belül az egyezések egy-egy csoportot alkotnak. E csoportok közül mi itt egyet tárgyaltunk; más csoportokat előbbi közleményeinkben (1. itt a 3. lapon), továbbá a Ravila-emlékkönyvben és az Ural-Altaische Bibliothek XI. füzetébon mutattunk be. A további kutatások minden bizonnyal más egyezéseket is fognak feltárni. Ezekre a kutatásokra kívánnak e tárgyú dolgozataim ösztönözni, ez a célja e tanulmányaimnak; és ha ilyen tanulmányok megindulnak és ki fognak terjedni a nyelv egyéb területeire is, akkor elértem a célomat: tisztázódni fog az urál-altaji nyelvrokonság kérdése. FOKOS DÁVID \