Nyelvtudományi Közlemények 65. kötet (1963)

Tanulmányok - Fokos Dávid: A jelöletlenség mint az urál-altáji nyelvek egyik szintaktikai sajátossága 3

42 FOKOS DÁVID Grr. II 22 118),

és ,,Általánosan elismert tény, hogy már az idg. alapnyelvben voltak szódarabok, amelyeknek casuális functiójuk volt anélkül, hogy a functiónak bármiféle exponense volt volna. Hogy ily esetekben casus-jelölő suffi -xum ment volna veszendőbe, semmivel sem igazolható, de meg sem kísértett föltevés. A suffixu m -nélküli casus nem egyéb mint az ún. 'tő'." (SCHMIDT JÓZSEF: Nyelvtudomány IV 121.) Ismételjük azonban: ez az egyezés ugyan azt jelenti, hogy nem kizárólag urál-altaji nyelvi jelenséggel van dolgunk, de egyfelől már mai megléte valamennyi urál-altaji nyelvben igenis jellemző ezekre a nyelvekre is, másfelől egyenesen jellemzővé válik az urál-altaji nyelvekre az itt tárgyalt és a dolgozatunk bevezetésében felsorolt egyéb jelöletlen mondatrészekkel való összefüggésében. a) Ragtalan határozók a finnugor nyelvekben magyar : másnap, tegnap, vasárnap ; harmad nap feltámada (Kat-Leg. 2257); ezen benedicitet kel mondany mynd bewtth nap mynd liwseewe nap (LányiK. 318); szörnyű mód megijedt (Nyr. XLVII 58); mezítláb, négykézláb ; írj mielőbb (1. KLEMM i. m. 178—9) | osztják: „Die obliquen Kasus (Lativ, Lokativ) erscheinen in den gesungenen Liedern ungewöhnlich selten; ihre Funktion wird meistens durch die Stammform ausgedrückt. Auch Verbindungen von Stammform + lokaler Postposition werden oft einfach durch die Stammform ausgedrückt. In einigen Liedern, die nicht beim Singen aufgezeichnet, sondern vom Sänger selbst aufgeschrieben worden sind, erscheinen Lative, Lokative und postpositionelle Verbindungen, die an den entsprechenden Stellen in anderen gesungenen Liedern fehlen" (STEINITZ, OVd. I 226). Példák: tèga voget tég sora jet tutidét 'ie schleiften ihn schnell nach ihrer Stadt' (PATK. II 4); palem-ki saj-nör kuë ant yßlmem, palem-ki %as-nör ku§ ant yölmem 'a fülem mögös porcogójá[val] én mit se hallottam, a fülem szétágazó porcogójá[val] én mit se hallottam' (PÁPAY, ONGy. 166); yoijem pilna vêt lut] osem, tam lur] ypijemna yaisajem 'mit meinem Manne lebte ich fünf Sommer, in diesem Sommer wurde ich von meinem Manne verlassen' (AHLQV. NO. 24); tam lurj lebek är tinisem 'in diesem Sommer verkaufte ich viel Eisfüchse' (uo. 25); tam 'ez' és 'erre; most' (PATK.), 'dieser' és 'nun' (STEINITZ: Chrest. és OVd. I 313); 'ez, ilyen; most, ím' (PÁPAY—BEKE); tarn 'dieser' és 'so, sieh' (PAAS.—DONNER); ÉO. si 'dieser, der; nun, so, ja; da, das' (STEINITZ: Chrest. 157, OVd. II 99, 134, 163, 164, 187), 'dann, so' (1. ALH. XI 294); Trj.fô'jener; auf der Stelle, soeben' (KARJ.— TOIV. 895) (1. KARA: NyK. XLI 26, 33, 37; BOUDA: JSFOU. XLVII/2. 17, 27; PATK.—FUCHS 123—4; KLEMM, i. m. 178—9; FOKOS: NyK. LVIII 67, stb.) | vogul: päkw patdm %arä saw suj ändm voss läivnühn! 'cirbolyatoboz hulló sok gyér ligetbe [tkp. liget] (oda) rendelnél engem !' (VNGy. III 20); mot khotol kwàhs 'másnap fölkelt' (uo. IV 372); säli-pos kern minäsdm 'egy rénutazásnyi távolra mentem' (uo. 5); üs tend jänf tur väpiäydm 'város-felfaló nagy ordítás[sal] ugrom reájuk' (uo. III 518); ta, tä 'az' és ta 'hát, akképp' (uo. II 706); ton 'az, amaz', és 'úgy, akkor', t'i 'ez' és 'íme, úgy, akkor' (ALH. XI 295-6). (L. SZILASI: NyK. XXVI 165, BEKE: NyK. XXXVII 117, KLEMM i. m. 178, FOKOS: NyK. LVIII 66, 67 kk., LXIII 198, ALH. XI 295, stb.) | zűrjén: tala-dor lak! 'komm auf diese Seite!' (WICHM.— UOT. 269); Uoi-gor-uv leiisinis 'den Bergabhang hinabsteigen' (uo. 58); l'ok turun-jiv kaini 'gazossá, gyomossá lenni (a szántóföldről)' (tkp. 'rossz fűre emelkedni') (SWb. 327); ta-lun 'ma', bid-nog 'mindent