Nyelvtudományi Közlemények 65. kötet (1963)

Tanulmányok - Fokos Dávid: A jelöletlenség mint az urál-altáji nyelvek egyik szintaktikai sajátossága 3

40 FOKOS DÁVID KOHennan xanraHCKan cTpena nOAJieTajia, no^jieTajia H no^JieTajia' (POPPE, AjiapcK. roBop II 36); esëgë malär) téfjgêrïf] j'èye basäyänin 'cTapman AOHb 3c3r3 ManaH TsHrpHH' (uo. 69); jêmêèjïn negenin 'fuvarosainak egyike' (uo. 50); 1. még NyK. LXIII 67) | kalm.: kükünä x°jï l°W°r niöfn 'die zwei falben Rosse des Mädchens' (RAMST., KMärch. 85); minf^ner-m 'mein Name' (uo. 84—5); tëini ayp-tsm bi 'ich bin ja dein älterer Bruder' (uo. 111) | m o g o 1 : ,,Genitiv-akkusativ mit der endung -%. Der genitiv kennzeichnet sich dadurch, dass ini, -ni (urspr. gen. des pronom, der dritten person) dem hauptworte angehängt wird; also buiei bayalduni 'im schösse der mutter' " (RAMST.: JSFOu. XXIII/4. 58); buüi bayalduni teftanä 'er liegt im Schosse der Mutter' (uo. 7); ená yari qurüni bi 'das sind die Finger der Hand' (uo.); moyöli qojör köuini bi '(wir) sind (hier) zwei Söhne der Mogholen' (uo. 11). e) A mandzsu-tunguzban Az e v e n k iben — mint fent (37) láttuk — melléknévileg alkalmazott birtokos névmás használatos: minrji knigaw 'az én könyvem', sunrjile gulasun 'a ti házatokba' (KONSZT.— LEB. 116 — 7) stb. A 1 a m u tban azonban az ilyen birtokos szerkezeteket a személyes névmás genitivusával és a birtokszó személyragos alakjainak segítségével fejezik ki (tehát a finn minun lakkini 'az én sapkám' szerkezetének megfelelő módon és ugyancsak akkor, ha a névmáson van a hangsúly). Példák: 1 a m.: min guw 'mein Haus', min gulaw 'in meinem Hause', norjan gun 'sein Haus', hun momisan aj 'euer Boot ist gut' (BENZING, LamGr. 80); min turkiw 'MOH HapTa', hin gutkis 'K TBoeMy AOMy' (LEVIN, i. m. 144);. min amargidalaw '3a MHOH (n03aflH MeHfl)' (uo. 167); min guw 'MOH K)pTa', hun oronsan 'ßaui oneHb' (CINCIUSZ, i. m. 133); min adalu 'ceTb MOH', mun adalun 'Haiua ceTb' (uo. 138); min delu 'MOH rojiOBa' (uo. 143); — lam. (Ola): min ammdalaw 'c3aßH MCHH' (NOVIKOVA, i. m. 234); min oju 'Moe Teno (AOCJL MOH noßepxHOCTb)' (uo. 239); Hin nuiqas 'TBOH jiyK' (uo. 150); min güw 'MOH AOM' (más nyelvjárásokban NOVIKOVA szerint: Mgüwu) (uo. 143); Hin hutês 'TBOH peöenoK' (uo.); hun tetisvn 'Hanta OAeHW' (uo. 142); min hutu 'MOH CMH' (uo. 144); min Icinïgeïbu 'MOH Kunra' (uo.). A mandzsuban: Kur-urm.: mini enii halani omohoji 'Moeií MaTepH (jjaMHJiHK) 3a6bina' (SZUNYIK, i. m. 155); min amii emaha wäJcci bicin, enii gogdu buda uluktej bicin 'MOÍÍ OTeij pbiöy JIOBHJI, MaTb MOH AOMa nnmy BapHjia' (uo.); — (A m u r :) (jelöletlen birtokos-szóval; 1. fent). Pl. mi ogdai, si ogdasi 'MOH JiOAKa, TBOH JlOAKa' stb.; 1. AVRORIN, i. m. 145) | (o 1 c s a :) min usumbi, sin usunsi, mun usumpu . . . 'MOH oropoA, TBOH, Haui.. .. oropOA' (PETROVA, i. m. 32); bi sin tetuwesi, afumbasi, otawasi gadilam 'H TBOH xäinaT, TBOH-yHTbi, TBOK) uiani<y npHHecy' (uo. 87); suli min tetuwei, otawai, äpumbi puktuhen 'jinca MOH xajiaT, yHTbi, uianKy yTamHJia' (uo.); min hamikii 'c3aAH MeHH' (uo. 83). * Ámbár tehát valamennyi urál-altaji nyelvben fejló'dött jelölt birtokos szerkezet (a későbbi eredet mellett szól az is, hogy az egyes nyelvekben ennek a jelölt szerkezetnek különféle alakjaima egymás mellett is élnek), az eredeti ősi jelöletlen szerkezet, úgy látszik, (a mandzsu-tunguz nyelvek kivételével) valamennyi urál-altaji nyelvben vagy ma is használatos, vagy legalább birtokos összetételek őrzik az ősi szerkezet emlékét.