Nyelvtudományi Közlemények 65. kötet (1963)

Tanulmányok - Fokos Dávid: A jelöletlenség mint az urál-altáji nyelvek egyik szintaktikai sajátossága 3

A JELÖLETLENSÉG AZ ÜBÁL-ALTAJI NYELVEKBEN 37 Mutter gedenkt ihrer Kinder, die Kinder denken nur an die weite Welt' (uo. 311; 'die Gedanken der Mutter sind an ihre Kinder, die der Kinder in die weite Welt' uo. 459); %äna kukn 'die Chanstochter' (KM. 99), bajn öwgönä köwün 'der Sohn des reichen Mannes' (uo. 98); %äna uryla 'vor dem Chane' (uo. 450); mini derg^dd bad^a kün 'ein Mensch, der bei mir ist od. mir nahesteht' (uo. 89); %äns derg^dss 'von der Nähe des Chans, von dem Chanshofe' (up.); yurgunë zäkfo 'zwischen den Fingern, zwischen die Finger' (uo. 469). e) A mandzsu-tunguzban A t u n g u zban nincs külön genitivusi rag, de annak veszik többször a nomen possessoris -rji melléknévképzőt (1. pl. BENZESTG, Die tung. Sprachen 79, 90, 109, LamGr. 31); ennek a képzőnek segítségével a személyes névmásból birtokos névmás alakul (1. még fönt a 24. lapon). Tulajdonképpeni „is an kirja"féle szerkezet tehát itt nem fordul elő. (Itt természetesen figyelmen kívül kell hagynunk, hogy az uráli genitivusi -n milyen eredetű.) Hogy az említett -t)£ képzős alak valóban melléknévnek veendő, e mellett szól az is, hogy jelzett (és egyébként a birtokos személyragokat is felvevő) főnevével (számban és esetben) egyeztetik. Pl. ev. minr\i knigaiv 'az én könyvem' ('liber meus'), sinrji knigas 'a te könyved' (KONSZT.— LEB. 116): miniqidu adilduw 'B MOK) ceTb' simqilwe girkilwes 'TBOHX TOBapHUjeM' (acc.) (uo. 117). (Vö. főnévből is: .ev. mőrji kulikän 'Holzkäfer'; BENZ., TgSpr. 91.) A lamut birtokos névmásról, mely a személyes névmás genitivusából alakult, az „apának a háza"-féle (mindkét tagon jelölt) birtokos szerkezeteknél szólunk. A m a n d z s uban azonban van genitivusi végződés, és ott éppen az ,,isän kirja"-féle szerkezet is használatos. Példák: böi (gen.) urse 'háznép' (urse 'emberek, nép') (BTTDENZ: NyK. XX 314); biraj ar\ga 'fluvii ostium' (uo.); ere nirjgun ajmani nialma 'ennek a hat törzsöknek embere (népe)' (uo. 397); agai dorgi 'az esőben' (uo. 317); bijai elden 'Mondschein', amai boo 'das Haus des Vaters', egeni gurung 'der Palast des Kaisers, der Kaiserpalast', mini boo 'mein Haus', sini aliün 'dein älterer Bruder' (BENZING, TgSpr. 91), ceni amabe 'ihren Vater' (uo. 110); gurungni dolo 'im Innern des Palastes' (uo. 91). 3. Jelölt birtokos, jelölt birtokszó Az „apának a háza"-féle szerkezetek Könnyen érthető, hogy például a zűrjén menam éin 'az én szemem' (vö. SWb. 584) és az ugyanolyan jelentésű sinmei (uo. 954) alakok alapján egy menam sinmei alak (uo. 584) keletkezett. Nézzük most ezt a szerkezetet az urál-altaji nyelvekben ! a) A finnugor nyelvekben magyar: a későbbi eredetű dativus possessivusszal: az apának a háza ; halalnec ef puculnec feze (HB.) | zűrjén: zeniklen bat'is 'a vőlegénynek az apja' (ZSzöv. 55); ponlen getiris, sar-niv 'a kutyának a felesége,, a cár leánya' (ZNépk. 81); saldatjaslen jurjasis 'katonák fejei' (uo. 4); silen peïïasis 'seine Ohren', silen juris 'sein Kopf (SWb. 893); menam nilei 'meine Tochter'