Nyelvtudományi Közlemények 65. kötet (1963)

Tanulmányok - Ország László: Webster’s Third New International Dictionary of the English Language, unabridged 248

252 ISMERTETÉSEK — SZEMLE A Webster új kiadásának e negatívumát némiképp ellensúlyozza a szinonimikus közlés gazdagodása. Már a korábbi kiadások is minden más angol értelmező szótárnál bővebben közöltek egybevető elemzéseket rokonórtelmű szavak sorozatairól, melyekből az 1942-ben 900 lap terjedelemben önálló kötetként megjelent Webster's Dictionary of Synonyms, az ilyen művekben egyébként is gazdag angol nyelvnek legjobb szinonima szótára kinőtt. A Third International messze túltesz az 1934-es kiadáson ebben a vonatkozásban. Több mint ezer olyan cikk van az új kiadásban, mely egy-egy szinonímasor tagjait jelentéstartalom, használati kör és stiláris érték szempontjából gazdag idézetanyag segítségével egybeveti és differenciálja. A szótár bőkezű egyfajta frazeológiai anyagban: a fontosabb igéknek, mint bear, come, get, hâve, keep, look, put, set, take, stb. állandósult határozós-elöljárós kapcsolatainak értelmezett közlésében, habár nem lehet elmondani, hogy kiegészítésnek ebben az anyagban se lehetne még helye. Sokkalta szerényebb mértékben tartalmaz állandósult jellegű szószerkezeteket, szólásszerű kapcsolatokat. Hiába keresnénk benne ilyen „anglicizmusokat", mint carry coals to Netocastle, run with the hare and hunt with the hounds, vagy ilyen kliséket, mint for conspicuous gallantry, our dumb friends, on a shoestring, stb. Az angol értelmező szótáraknak, a közép- és kelet-európaiak jó részétől eltérően, nem annyira a megőrzés, a nyelvi kifejező értékek elterjesztése, a langue jelenségek összegyűjtése a célja, hanem a magában vett, izolált ismeretlen szó jelentésének elemzése. Inkább a fogalmi elemnek leltárai, mint a szavak szokásos életének, szövegbeli hagyományos mozgásának a példatárai. Ezért a frazeológiai szócsalád bemutatása nem gondjuk, és Webster sem sorolja fel pl. a machine vagy egyéb közhasználatú főnevek kapcsán azokat a jelzőket, melyekkel e szavak tipikusan kapcsolódnak, vagy azokat az igéket, állítmányokat, melyekkel gyakran állnak szintagmatikus viszonyban. Ezt angol nyelvterületen nem tekintik az értelmező szótárak feladatának. Ugyanakkor mégis a Webster új kiadása minden eddigi angol szinkron szótárnál nagyobb számban közöl szerkesztőségi szabad példamondatokat s főleg irodalmi művekből vett idézeteket a szavak és szó jelentések paroZe-életének szemléltetésére. Míg az 1934-es kiadásban ritka csemege volt egy-egy irodalmi idézet, többnyire az angol klasszikusokból, addig az új kiadásban 14 000 szerző művéből körülbelül félmillió idézet s ezen felül még mintegy százezer szabad példa szemlélteti a címszót szövegösszefüggésben. A szerzők négyötöde a huszadik század húszas-ötvenes éveinek írója, nagyobb részben amerikai auctor. Az idézett auctorok között szembeötlik néhány amerikai magyar neve, mint Alice Balint, Andrew György, Endre Ivánka, I. G. Kemény, Emil Lengyel és Kari Polanyi. Sok a napilapból, folyóiratból, kalauzkönyvekből, kézikönyvekből vett, ismeretlen szerzőjű idézet is. Általában csak eredeti angol nyelvű műből szerepelnek idézetek. Ha a szerző nevét közli, akkor az idézett mű címe soha sincs megadva. Az idézetek általában erősen kurtítottak, korántsem mindig teljes mondatok. Többnyire a nem-szaknyelvi és sok jelentésű gyakori szavak átvitt vagy régies vagy szokatlan jelentése mellett állanak. Különösen gazdagon vannak dokumentálva a szinonima-cikkek. A Webster-szótáraknak 1859 óta lényeges kiegészítő eleme a rajzos illusztráció. Számuk az új kiadásban nem növekedett az 1934-eshez képest, most is 3000 körül jár, mégis számottevő a minőségi változás. A régi szövegközi képanyagnak mintegy harmadát törölték, és a megmaradónak jó részét is újra rajzoltatták, képtechnikailag egyszerűsítették, ,,szótáribbá" alakították. A törölt anyag (pl. ritka egzotikus állatok) helyébe szerencsés válogatással számos új illusztrációt iktattak be, köztük nagyon sok olyant, amely a szóval jelölt tárgy természeténél fogva igen üdvösen egészíti ki, világítja meg az értelmező szöveget. Ezek legtöbbnyire új vagy tipikusan amerikai tárgyi fogalmak neve mellett találhatók, a haj- és ruha viselettől az egyszerű kisgépekig, háztartási, lakberendezési cikkekig, stb., stb. Az új képanyagban sok olyan jelenség, tárgy is látható, amely eddig semmiféle angol nyelvű szótárban nem volt ábrázolva. Az új kiadásnak a tipográfiája is megváltozott. A laptükörnek nyomdailag kihasznált része 19 X 29 cm-re növekedett, úgyhogy egyetlen oldalon három hasábban kb. 20 000 n található. Betűi apróbbak, sorai sűrűbbek, súlya (6 kg) sokkal nehezebb, mint bármely magyar kétnyelvű nagyszótáré. Nagyítóüveg nélkül alig lehet huzamosan olvasni. Nehezíti használatát az is, hogy míg az előző kiadásban minden jelentésváltozat önálló bekezdést kapott, az 196l-esben térnyerés céljából már minden szócikk egyetlen, nem ritkán egész hasábnyi bekezdést képez. Ilyen módon lehetett csak elérni, hogy egyetlen, habár példátlanul vaskos, de mégsem ormótlan kötetben olyan mennyiségű anyag elférjen, mint amennyi tíz kötet Magyar Értelmező Szótárban volna található. Az új kiadás negyedfél millió dollár költséggel 25 évig készült. A mű megjelenése után a szerkesztőség törzse együtt maradt s folytatja a század végére esedékes új, nyolcadik kiadás anyaggyűjtésének munkálatait. ORSZÁGH LÁSZLÓ