Nyelvtudományi Közlemények 64. kötet (1962)

Tanulmányok - Kálmán Béla: Finnugor szófejtések 347

PISÍTÜGOR SZŐFEJTÉSBK 349 Xäjtne, minne wori Futó, menő harcot totds mana% sos ! hányszor viselt [már] ! ös-lce turap wâri, Ha újra vihar jön, wori tóti ös \

ismét harcol [majd] ! A turap wäri kihagyásos szerkezet a Numi-Törum turap wäri 'N. T. vihart csinál'-ból. A turap (fonetikusan: tu'ráp) szó tudomásom szerint nincs meg a XIX. századi forrásokban. Az újabb szótárak azonban ismerik: CSERNY. turap 'Tyqa'; ROMB. neHacTbe — mypan, epmticbMa, epmacbnu (nála a Tyna szó vogul jelentésed CRXUA) ; BAL.—VAHR. SZO. mypan J. (latin betűre átírva) nälwdl, tut tördm 'HeHacTbe'. A szóra eddig csak az északi nyelvjárásból vannak adataink 'vihar, viharfelhő, borús idő' jelentésben. A szó zűrjén eredetű. Összevethető a WICHM.—UOT. V., Sz., Lu., Le., Ud. tureb, I. tureb 'Schneegestöber, (Lu. auch) Schlackerwetter'; FOKOS V., Ud. tureb 'Schneegestöber' szóval. A hangmegfelelés szabályos, vö. vog. É. pupakwe 'medve (ahogy a nők és gyermekek nevezik)'<< zürj. bubu, buba, pupa 'Scheuche, Schreckbild, Popanz; Teufel, Waldgeist'; vog. AKLQV. sul 'Stück, Brocken'< zürj. sut 'Baststreifen' stb. A második szótagra vonatkozólag vog. É. sirám 'szelet' < zürj. serem 'kenyérszelet', vog. É. sër.mat 'zabla'•< zürj. sermed 'ua.' stb. Mivel az egyeztetésnek sem hangtani, sem jelentéstani akadályai nincsenek, a kétségtelenül zűrjén jövevényszavak közé kell sorolnunk. 3. Vog. marsu

m

'szomorú, bús' RADANOVICS KÁROLY (NyK. LXIII, 386—7) az osztj. (KARJ.) Ni. mäfsamr 'cKyHHO, es ist leid'; Kaz. márédm 'beengende, schwüle Luft (im Haus, bei Sommerhitze im Freien)' szót a zűrjén mirsini 'sich bemühen, sich anstrengen, arbeiten' stb. igének *mirsem melléknévi igenévi alakjából származtatja. A szó a vogulban is megvan. Magam a már említett J. Sesztalov egyik verseimében jegyeztem föl: äyi marsum ëriy 'a leány bús éneke'. A szó az újabb szótárakban a következő adatokban mutatkozik: CSERNY. marsum 'cKytfflo, TOCKJIHBO'; ROMB. cKyqHO — ÀiapcwM ; TOCKJIHBHH — MapcwM, KacTaji; BAL.—VAHR. SZO. MapciOM,J. (átírva) mörsom l.'neHajibHbiM, TOCKJIHBHÍÍ, CKyqHbiM'; 2. 'cKyiHO, TOCKJIHBO, rpycTHo'. Ha a régebbi szójegyzékekből ez az alak nem is igazolható, kétségtelen, hogy a vogul szó összefügg a következő szavakkal: (AHLQV.) märem ^^marim 'eng'; MŰNK. (VNGy. II, 667) É. mari 'szorul, reked, elakad', mamm 'szűk; szűkség, szorultság'; marii] 'szűkös', marili 'szorultságban, szükségben van'; mardmi, maramawd 1. 'megszorul, szükségbe jut', 2. 'unatkozik'; marapi 'megszorul, megreked'; marsami 'unatkozik'; marsi 'tolakodik, szorítja magát', marii 'szorongat, szorít'; (VNGy. III/2, 385) É. mari 'szorul, szűkül, elakad'; marii 'szűkít'; mardmi, marsami 'szorít'; (MŰNK.—-SZIL.) É. mari 'szűkül', marii 'szűkít', marili 'szükségbe esik', marapi 'szűkül, megreked'; maramana Jcätän-nak maramawas : unatkozó kezünk íze megunatkozott; KL. jel-märi 'megszorul'; (KÁLMÁN, kézir.) Szi. marum 'szűk'; marii 'szükség'. A szóra