Nyelvtudományi Közlemények 64. kötet (1962)

Tanulmányok - Fokos Dávid: Uráli és altaji összehasonlító szintaktikai tanulmányok 13

URÁLI ÉS ALTÁJI ÖSSZEHASONLÍTÓ SZINTAKTIKAI TANULMÁNYOK 31 tégedet láttalak' (BÁLINT III 118); sut burlar bales belän atlarni urlab ciyih Jcitkänne baj belmej Icalyan dej 'hogy a tolvajok a töltött lepényt és lovakat ellopták, a gazdag nem vette észre' (uo. I 32); minem belän ul 'én és ő' (uo. II 158) | karács. Dzazli'q bila' Du'u't gasa'jdi Dzazli'q özeninde', T'éberdi' bila' Sint'i' gasa'jdi T'eberdi'-sunw bojnundw 'Dz. und D. Hegen im Dz.-Tale, Т. und S. liegen am Teberda-Flusse' (PRÖHLE: KSz. X 259) j oszm.: avropa ile asijaji gezdim 'Európát és Ázsiát (Európával Ázsiát) bejártam' (KUNOS, OTNy. 344); at ile esek bir dejil 'a ló és a szamár nem egy' (uo. 345) | a d a k.: babasile anasynyn ellerini üpej 'er küsste die Hand seines Vaters und seiner Mutter' (KUNOS, Adak. 243); biz gelelim kedi ile köpeye 'wir gehen zur Katze und zum Hund' (uo. 210) | с su v.: at'te pele аппепэп pilh%d 'az atyának és az anyának áldása' (PAAS., CsuvSzójegyzék 93); рэЫ'ре sgr yussl müe еи%гэт 'a felhő és föld köze hány verszt?' (MÉSZ. ÍI 463). [Irodalom: ВЕКЕ: KSZ. XV 47]. d) A mongolban: irod.: bide cimaluya ilyal ügej 'mi köztünk és te közötted (szósz.: ,,mi teveled") különbség nincs' (BUDENZ: NyK. XXI 301) || —khalkha: vö. ene bagsi tere bagsitai nege zerge sain 'этот учитель так же хорош, как и тот' (SZANZSEJEV, Синтаксис 103; 'ez a tanító azzal a tanítóval egyformán jó'); Ы camatai koto orono 'я (вместе) с тобою поеду в город' (uo.); ekenertei кип irene 'приедет женатый (имеющий жену) человек', ekenertei bolbol кип irene 'с женщиной приедет человек' (uo. 104—5) | burját: vö. esege e%eteige ulzaya 'повидать отца с матерью' (CIDENDAMB. 566). е) A mandzs u-t unguzban: A tunguz nyelv is ismeri a comitativusi kifejezésmódot egyenlőrangú mondatrészek (főnevek) egybekapcsolására. Azonban itt általában a kötőszó nélküli mellérendelés és az újabb kötőszók használatát látjuk. A lamut gyakrabban használja a comitativusi egybekapcsoló szerkezetet (többféle comitativusi ragot ismer), az evenkiben sem ritka ez a kifejezésmód. evenki: hulaki amäkänun 'лисица с медведем' (Материалы по эвенкийск. (тунгусск.) фольклору 16; mint elbeszélés címe: 'a róka és а medve'); hulaki кёщппип 'лисица с налимом' (uo. 18 mint cím); atirkän tuksakinun 'старуха с зайцем' (uo. 25) | — Vö. etirken atirkannunmi tar gulekendu bigecetin 'в том домике жили старик со своей старухой' (KONSZT.— LEB. 64); aminmi nekunnunmi güjawar öcäl 'мой отец с младшим братом построили дом' (VASZIL.,Словарь 1958,672A.).(Yö.sulakiamikännunarcaläira 'лисица встретилась с медведем' (Мат. 16); — Vö. még bi kiranma munnukannunma (comit. -f-ace.) icem 'я увидел орла с зайцем' (KONSZT.—LEBED. 64); asi hutetej, tewlegeren 'женщина с ребёнком собирает ягоды' (uo. 70); ev. (barg.) mundwd atirkännunnidf 'uns [d. h. mich] mitsamt unserer Frau' (BENZING, Die tung. Sprachen 89; comit. -face). lamut: a) Anna Mikonun tulld gerkar 'Anna mit (und) Michael gehen auf die Strasse' (BENZING, LamGr. 65); Marja, hupkueäk dtumrßn, Mikogli huti hutnunni gu haciklan elatta 'Maria, die Schuldienerin, mit Michael, ihrem Enkel, standen am Fenster des Hauses' (uo.); b) ,,mit der Postposition umattu '(beide) zusammen' ": nor\an Kikdnun umattu mueun 'er kehrte mit Kike