Nyelvtudományi Közlemények 64. kötet (1962)

Tanulmányok - Papp Ferenc: A IX. Nemzetközi Nyelvész-Kongresszus előtt 226

226 ISMERTETÉSEK — SZEMLE hogy a glottochronologikus módszer csődöt mond az iráni nyelvekre történt alkalmazásakor. Az előadásokon mind a két irányzat képviselői felvonultak, és bebizonyosodott, hogy mindkét módszer emberei tudnak tudományszakukban újat mondani. Az általános nyelvészet körébe vágó előadások a következők voltak: NEHRING említett előadása, „Strukturalismus und Sprachgeschichte", FRIEDRICH SCHOLZ (Hamburg) „Zur Entwicklung der Kategorien Genus, genre animé und Person im Russischen", PETER HARTMANN (Münster i. W.) „Zur Erforschung von Sprachtypen: Methode und Anwendungen", MAURICE LEROY (Bruxelles) „Le renouveau de la sémantique", ERDŐDI JÓZSEF „Zur Typologie der Onomatopoeia", GEORG HINCHÀ (Köln) „Die glottochronologische Methode", HANSJAKOB SEILER (Köln) „Zum Verhältnis von Wort und Satz in indogermanischen Sprachen", Louis DEROY (Liège) „A propos de la structure fonctionelle de la famille indoeuropéenne: les noms de la 'fille' et de la 'belle-soeur'", es OSWALD SZÈMERÉNYI (London) „The term 'etymology' — Some basic problems". Az indoeurópai nyelvészet körébe vágtak az alább felsorolandó előadások: JERZY KURYLOWICZ (Krakow) „Probleme der indogermanischen Lautlehre", HERBERT SCHELESNIKER (Graz) „Slav. toje, tojë — altind. tasyäm, tasyah", JÜRGEN UNTERMANN (Tübingen) „Personnennamen als Sprachquelle im vorrömischen Hispanien", G. REDARD „Vom iranischen Sprachatlas", JACOUES DUCHESNE-GUILLEMEN (Liège) „Zum altiranischen Wörterbuch", BERNFRIED SCHLERATH (Prankfurt a. M.) „Zu den Merseburger Zaubersprüchen", FR. R. ADRADOS (Madrid) „Hethitisch und Indogermanisch" és GÜNTER NEUMANN (Göttingen) „Beobachtungen zu Morphologie und Syntax des Hethitischen". Az előadásokat 10—20 perces élénk vita követte, amelynek sorában átlagosan 8—8 hozzászóló egészítette ki, bírálta meg a hallottakat. Feltűna volt a vita szókimondó, köntörfalazást nélkülöző, sőt néha heves jellege. A viták még tovább folytak a napi előadásokat lezáró fogadásokon, amelyeket az egyetem, ill. a tiroli tartományi kormányzó és az innsbrucki polgármester rendezett, valamint az „Arany Sas" vendégfogadóban (ahol egykor Goethe szállt meg). Jólesett hallani a külföldi nyelvészek érdeklődését magyar kollégáik (Harmattá, Kniezsa, Moór E., Telegdy, Fónagy) munkássága iránt. Feltűnt: hányan kérdezősködtek az általános nyelvtudomány marxista módszeréről, a magyarországi nyelvészeti munka szervezéséről és a budapesti általános nyelvészeti tanszék tevékenységéről. ERDŐDI JÓZSEF A IX. Nemzetközi Nyelvész-Kongresszus előtt Trends in European and American Linguistics. 1930—1960. Edited... by CHRISTINE MOHRMANN, ALF SOMMERFELT and JOSHUA WHATMOITGH. Utrecht, 1961. 299. 1. 1961. január 10-én kelt a IX. Kongresszust előkészítő első körlevél, melyet néhány héttel később itthon is megkaptunk. E körlevélből a technikai részleteken kívül kiderül a Kongresszus várható tematikája; e dokumentum ugyanis egy oldalnyi röviden — legfeljebb 250—250 szóban •— megválaszolandó kérdés-rendszert is tartalmaz. A plenáris üléseken eszerint megvitatásra kerülne a morfológiai tényezőknek a hangrendszerre történő hatása, a változó s a változatlan elemek viszonya az egyes nyelvi struktúrákban,.