Nyelvtudományi Közlemények 63. kötet (1961)

Tanulmányok - Loványi Gyula: Hunfalvy Pál életéből 3

HUNFALVY PÁL ÉLETÉBŐL 9 Néhány német és francia levél kivételével magyarul levelezett a családdal Hunfalvy. 6. A bevezetésben említettem volt Hunfalvy bujdosásának tényként való megrögzítésót FRAKNÓI részéről. SIMONYI, SZILY, MUNKÁCSI és ZSIRAI átveszi FRAKNÓI megállapítását, Szily ki is bővíti új adattal. Ennélfogva csupán FRAKNÓI és SZILY kijelentéseihez kell állást foglalnunk. FRAKNÓI szerint (i. h. XII) Hunfalvy nem gondolt arra, hogy külföldre meneküljön, hanem felesége rokonaihoz Békéscsabára vonult. Majd Hunfalvyra hivatkozva jelenti ki FRAKNÓI (i. h. XIV), hogy, mint bujdosó, feledést és szórakozást a finn nyelvvel való foglalkozásban keresett. Megelőzőleg azonban azt mondja (i. h. XII): nem viselhetvén el a tótlen élet unalmát, kevés idő múlva Pestre ment, kitéve magát az üldöztetés veszélyének. Arról nem nyilatkozik FRAKNÓI, meddig és hol bujdosott Hunfalvy. Mielőtt azonban tovább mennénk, rá kell mutatnom Fraknói előadásának belső ellentmondására: egyfelől, úgymond, új foglalkozásban keresett és talált feledést és szórakozást Hunfalvy, másfelől pedig, mert nem viselhette el a tétlen élet unalmát, kevés idő múlva Pestre ment. És ennek az ellentétes két elhatározásnak tizenegy nap alatt kellett megvalósulnia. De lássuk, mit mond a kérdésről a legilletékesebb forrás: maga Hunfalvy. Szólaltassuk meg a szabadságharcról vezetett naplójának ide vonatkozó részeit. A már ismertetett naplórészletek szerint Arad után augusztus 8-tól 19-ig tartózkodott Hunfalvy Békéscsabán. Hagyjuk egyelőre figyelmen kívül a csabai tartózkodás jellegét. De kérdem: minősíthető-e egyáltalán egy tizenegynapos időtartam bujdosásnak? Nem az fejezi-e ki inkább a valóságot, hogy az Aradról elmenekültek közül ő Csabára, felesége rokonaihoz ment, s ott töltött tizenegy napot? Ő maga írja feleségének az idézett augusztus 11-i levelében: A cári csapatok Csaba felé is vonulhatnak, és ő nem akarja, hogy Steinerék ő miatta bajba essenek, ezért nem tudja, meddig marad Csabán. Ezt úgy is lehet értelmezni, hogy csabai tartózkodását nem tartotta bujdosásnak Hunfalvy. Csabáról Pestre utazott, igaz Szarvastól kezdve az ott Hámori Pál névre szerzett útlevéllel, s augusztus 25-én már Pesten volt. Mivel Csabáról 19-én indult el, utazása hat napig tartott. Ehhez hozzátehetjük azt a néhány napot, amely alatt, Pestre érkezve, nem hagyta el a Röck-család Szervita téri házát. De az utazás és a Szervita téri vissza vonult ság kis ideje sem nevezhető bujdosásnak. Pestről szól aztán az alábbi naplóbejegyzés: „Más nap ezen iratot adták nekem: "'Vom k.k. Milit. Stadtcommando zu Pest. Dem gewesenen Repräsentanten beim urigr. Landtag H. Paul Hunfalvi (így) wird hiemit die Bewilligung ertheilt sich in Pest aufhalten zu dürfen, derselbe hat jedoch auf jedesmalige Aufforderung der Behörden zu erscheinen. Pest am 4. Septem[ !] 1849. Heyntzel m. p.' ". Hogy ennek a tartózkodási engedélynek a birokában Hunfalvy bujdosásra határozta volna el magát, erre nincs semmi adat, de semmi okot sem találunk rá. A bujdosás tartamának értékelésében ellentét mutatkozik FRAKNÓI és SZILY között. FRAKNÓI szerint a bujdosás egészen rövid idejű volt. Ezzel szemben SZILY azt mondja, hogy már 1850 nyarán kegyelmet kapott Hunfalvy. Vagyis SZILY az egy évig tartó bujdosást tartja rövidnek. Arról SZILY sem tájékoztat bennünket, hol töltötte Hunfalvy ezt az esztendőt.