Nyelvtudományi Közlemények 62. kötet (1960)
Tanulmányok - Hajdú Péter: A szomojéd sámánok kategóriáiról 51
68 HAJDÚ PÉTER A sámánruha lassú eltűnésével19 a sámánok befolyása is egyre csökken. Nemcsak GEIGENREICH leírásából tudjuk, hogy a sámánoknak nincs különösebb befolyásuk a kanini jurákokra (i. h.), hanem SZTARCEV megfigyelése szerint is a jurákok másképp viszonylanak a sámánokhoz, mint osztják szomszédaik: nem keresik fel őket oly gyakran, s ha egy jóslatuk nem válik be, nagyot zuhan tekintélyük. A jurákoknak ez a magatartása nyilatkozik meg abban a véleményükben, mely szerint nagy sámán már nem található közöttük, vagy legalábbis már csak igen ritkán (i. h.). LEHTISALO (1924 : 166) szerint: „Bei einigen Samojeden ist der Glaube an die Geister und die Furcht vor den Zauberern sehr gering; wir haben es hier also mit einer ähnlichen Erscheinung wie der verschiedenen Einstellung zur Religion bei entwickelteren Völkern zu tun. Im allgemeinen herrschte unter den Samojeden allgemeines Bedauern darüber, dass es nicht mehr so gute Zauberer gebe als die Vorväter waren." Sőt, LEHTISALO szerint, még az erdei jurákok közt is oly nagy a gyanakvás, hogy a betegre ráolvasó sámán csak akkor kap honoráriumot, ha a beteg meg is gyógyul a kezeléstől (i. h.). A jurák sámánok tekintélyének alászállásával magyarázható, hogy a jurákok a jeniszeji-szamojéd sámánokat a sajátjaikónál nagyobbra tartják. A jeniszeji-szamojédok viszont — bár itt a sámánok tekintélye nagy, és osztályozásuk rendszere is sokáig megőrződött — a saját sámánjaiknál még hatalmasabbaknak, erősebbnek tartják a ket és szelkup sámánokat, s különleges esetekben ezekhez fordulnak (PROKOFJEVA 1951 : 126. 1. 2. jegyzet).20 A jeniszeji- és tavgi szamojédoknál, valamint a szelkupoknál a sámánoknak sokkal nagyobb tekintélyük van, ós a sámánruha sem ment ki annyira a divatból, mint a jurákoknál. Ehhez hozzátartozik, hogy a sámánfelszerelést részletenként, képességeik fejlődésével lépést tartva nyerik el. Határozottan így van ez a szelkupoknál, ahol a sámán előbb a dobverőt, azután a dobot, majd a mellvédőt, a sámánruhát ós csizmát s legvégül a sámánsapkát és botot nyeri el (1. PROKOFJEVA 1949 : 341),21 s erre mutat, hogy a jeniszeji szamojédoknál a három sámánkategória külsőleg is megkülönböztethető: teljes sámán felszerelése csak a budtode-nak van stb. (PROKOFJEVA 1951 : 126). A tavgiszamojéd sámánokra és sámán öltözékre vonatkozólag sajnos nem áll rendelkezésünkre olyan részletes leírás, mint a többi szamojéd népére. A megvizsgált nyelvi anyag egy másik tanulsága gyanánt az tűnhet a szemünkbe, hogy a szamojéd nyelveknek van egy közös sámán elnevezésük (tdctihe típus), amely mind az öt szamojéd nyelvből kimutatható, vagyis a sámánizmus ősi voltát hirdeti. Ennek ellenére mégis az a benyomásunk, hogy ez a szó a legtöbb szamojéd nyelvben aránylag kevéssé, ill. csak igen általános 19 A sámánruha háttérbe szorulása nemcsak a jurákoknál figyelhető meg: ma már sem az obi-ugoroknál, sem a lappoknál nem található (KARJALAINEN 553 — 4 és HOLMBERG 1915: 111), de egyébként is: „Generally, shaman costumes are beginning to décline everywhere, — írja HOLMBERG (AUFA. 1/2, 9) — although the belief in shamanism still prevails". Majd azt a megfigyelést közli, hogy először a sámánkesztyű és csizma tűnik el a sámán viseletéből, s legtovább pedig a köpeny és a fejviselet tartja magát (i. m. 10). „The other magie instruments, such as the drum, would seem to have been more essential to the shaman/ and their use has therefore been able to survive that of the costumes" (i. m. 9 és HARVA 1933: 332; 1. még uő: KSVK. II (1922), 109). 20 A mai állapotokról e tekintetben nincsen értesülésünk. 21 A keteknél is három sámánkategória van, s felszerelésüket ezek is meghatározott sorrendben (dobverő, homlokszalag, mellvédő, csizma, kesztyű, dob új verővel, bot, köpeny és sámánkorona, második bot) nyerik el (ANUCSIN 33).
