Nyelvtudományi Közlemények 62. kötet (1960)

Tanulmányok - Gulya János: A manysi nyelv szóvégi magánhangzóinak történetéhez 33

A MANYSI NYELT SZÓVÉGI MAGÁNHANGZÓINAK TÖRTÉNETÉHEZ 47 Sűrtni 'Rübe' < komi (FOKOS D.: i. h. 26) AV. sorhni, V., Pécs., Le., I. sortni, Sz., Lu., P. èortni 'Rübe'; (GEN.) KP. sortni 'ua.'. 96. sula: (D. nyjt.) DSzo. Schutte, (Adel.) Schutte, Schulla | (Ny. nyjt.) Kupf., Karp. Uly m 'császárfajd'. — Vö. (KANN.: JSFOu. XXX/8, 29) AL. sulà 'tetrastes bonasia' < komi V., AV., Sz., Pecs., Lu., Lei, I., U. sçla, PJ. s§va, PK. éeva 'Haselhuhn'; (GEN.) KP. sola 'ua.' (Toiv., SLO. 88). 97. isnas: (É. nyjt.) Akl31. Mw.HU 'ablak'. — Vö. (MSz.) É. isnäs 'ablak' (äs 'rés'); chanti (Torv., SLO. 15) C, Szogom ihn, O. isni' 'Fenster' stb. < komi V., AV., Pecs. esin, V., U., §sin, P. çsyn, 'Fenster', (GEN.) KP. tféen id. Az idézett komi jövevényszavak közül néhányban (92: Akl31., Akl64., Tob.; 93: Akl3L; 94: DSzo.) már a XVIII. századi adatokban sincs szóvégi magánhangzó, a többi szóban pedig a szóvégi magánhangzók már beilleszkedtek az eredeti manysi szóvégi magánhangzók rendszerébe. Figyelemre méltó, hogy a „répa" jelentésű szó (95 sz.) komi -fjének manysi K. -d, Ny. -à (!), É. -i felel meg. A „császárfajd" jelentésű szó újabb keletű átvétel (vö. Torv., SLO. 116—7). Az „ablak" jelentésű szóról (97. sz.) 1. TOIVONEN, i. h. 145.25 Már az eddigi szakirodalom is utal arra (STEINITZ, 174; TOIV. SLO. ,151), hogy a komi-manysi érintkezések hosszabb időn át tartottak. Az érintkezések kezdete, és feltehetőleg meglehetősen intenzív korszaka, a XIII—XIV. század lehetett, de a szinte a mai napig tartó komi-manysi kapcsolatok folyamán juthattak át komi jövevényszavak a manysiba a XVI—XVII. században is. (Vö. FOKOS D.: i. h., különösen 28—9, 144; Torv., SLO. 151, 166; KÁLMÁN B.: UAJb. XXVIII, 266; GULYA J.: NyK. LX, 42 stb.) Mármost az a tény, hogy egyes régi komi jövevényszavak résztvettek a szóvégi magánhangzók lekopásában, ez arról tanúskodik, hogy a manysiban a XIII—XIV. század folyamán még megvolt a szóvégi magánhangzó. Megerősítik ezt a feltevést a XVIII. századi szójegyzékekben nem szereplő egyéb komi jövevényszavak is: (Torv., SLO., 169 sz.) manysi AK., KK. pop 'Popanz', FK. púp 'Bär (eine von den Frauen gebrauchte Bezeichnung)' stb. << k o m i Sz. bubu 'Popanz' stb., Vim pupa 'Teufel, Waldgeist' stb. (A manysi szó É., Ny1, nyelvjárásokból való adatai bizonytalanok.) Figyelmet érdemel a komi eredetű manysi (i. h. 178 sz.) TJ. përnà- 'Kreuz' szó AL. pern alakja is. (A többi nyelvjárásban K. -d, P., V., FL., Szo. -à.) Az alsó-lozvai nyelvjárásba a szó feltehetőleg akkor került át, amikor ott a szóvégi magánhangzó lekopása még folyamatban volt. b) Tatáreredetű jövevényszava k.26 98. soi: (D. nyjt.) M19. suilo ; VTur. cy(A)jin ; Kg. CyAo ; DSzo. Sulu J (Ny. nyjt.) Csd., VT. cyAh ; SCs. CfAh ; Kupf., Karp. CyAb | (K. nyjt.) Akl64. Sul ; Tob. cyAb 'zab'. — Vö. (KANN., TLW. 168)27 TJ., TCs.

SÔA, AK. SÔA, 25 A komi szóvégi -0 ~ manysi

-i (chanti 3, 9, i stb.) megfelelésekben az obi-ugor szavak talán analogikusán másodlagos véghangzót vettek fel (vö. finn *professor> > professori; magyar (Ecilburg> ) Ecilburgu stb. (BÁRCZI G.: Hangt.

2 19; — 1. még LAKÓ GY. : A permi nyelvek szóvégi magánhangzói. 7). 26 A szamojéd eredetű jövevényszavakkal nagyobbára csak az északi nyelvjárásterületen való elterjedtségük miatt nem foglalkozom. — W. STEINITZ ZU den samojedischen Lehnwörtern im Ob-TJgrischen (UAJb. XXXI, 426—53) c. munkája dolgozatom nyomdába adása után jelent meg, ezért eredményeit már nem tudtam figyelembe venni. 27 A

KANNISTO felsorolta tatár stb. adatok közül csak a legfontosabbakat idézem.