Nyelvtudományi Közlemények 62. kötet (1960)
Tanulmányok - Juhász Jenő: Szómutató Munkácsi Bernát „Árja és kaukázusi elemek a finn–magyar nyelvekben” című művéhez (Melléklet külön füzetben 1–58. l.)
Vogul (manysi) A MuNKÁcsitól idézett vogul adatok helyességét — legalább is részben — ellenőriztem, összevetve őket a következő szójegyzékek adataival: AHLQVIST, AUG.: Wogulisches Wörterverzeichniss (SUS. Toim. IL). Rövidítve: A. SziLASi MÓRIC: Vogul szójegyzék (NyK. XXV; különnyomatban 1896). Rövidítése: Sz. Az ÁKE. vogul adatainak mutatómba való felvételénél egészen más eljárást követtem, mint a többi nyelvnél. Az ÁKE.-ben ugyanis MUNKÁCSI sok olyan vogul adatot közöl saját gyűjtéséből, amely sehol máshol nem található meg. Ezért a vogul mutatóba minden nyelvjárási adatot belevettem. Ahol MUNKÁCSI közli, hogy adata mely nyelvjárásból való, ott nem is néztem utána más szójegyzékben. Csak ott ellenőriztem az adatait, ahol azokat nyelvjárás jelzése nélkül közli. Ezek elé vagy után 0 jelet tettem, és ezt követi, hogy melyik szójegyzékben találtam azonos vagy hasonló adatot. Például: ärgin 0A azt jelenti, hogy ezt a Szót MUNKÁCSI nyelvjárás jelzése nélkül közli és megtaláltam AHLQVIST Wörterverzeichnissóben. Vagy: Tám-uj 0Sz = MuNKÁcsinál nyelvjárás nélküli adat és megvan SZILASI szójegyzékében. Vagy: il- 0M =a nyelvjárás jelzése nélküli adat MUNKÁCSI Vogul szómutatójából (VNGy. II, 628—725). MUNKÁCSI Reguly gyűjtéséből is idéz. Ennek jelzése: 0R, például: labati 0R. Csillaggal (*) jelöltem azokat a nyelvjárás jelzése nélküli adatokat, amelyeket egyik szójegyzókben sem találtam meg, például: *poé-. Zárójelbe tettem a címszót, ha MUNKÁCSI nem olyan alakban közli, ahogy a forrásában van. Például: (quiam:) %uj-&& = nyelvjárás jelzése nélküli adat, AHLQVIST szó jegy zekében quiam, az ÁKE.-ben yu]-. I. Az igéknek általában csak a tövét hozza MUNKÁCSI, például a saját Szómutatójából való ärjkwäti alakot is az ÁKE.-ben änkivät-r alakban. Ugyancsak változtat Szómutatója hangjelölésén is. Például: xataV- az ÁKE.-ben: x atän. AHLQVIST adatait is átírja: i helyett é, például: Sovel; l helyett é, például: Mlk-uora. II. Ä nyelvjárások rövidítése: AK = alsó-kondai, AL = alsó-lozvai, AT = alsó-tavdai, D = déli, É = északi, FK = felső-kondai, FL = felső-lozvai, FT -= felső-tavdai, K = kondai, KL = középlozvai, L === lozvai, P = pelimi, T = tavdai. • h A szómutatóban első helyen az északi-vogul adat áll jelzés nélkül. Például: lai, KL läi = lai ószaki-vogul, läi pedig közép-lozvai alak. Vagy: jünt- 223 .= MUNKÁCSI északi-vogul adata. Néha a nyelvjárásjelzést megismétlem, például: P ä'ir 151, 254, P äir 468 = mindkét alak a pelimi nyj.-ból való, de más lapon található. Néha a címszó északi-vogul nyelvjárási adata után is kiteszem az E (= északi) jelzést, mert a két címszó nem ugyanazon a lapon található. Például: apái 496x, Ë apsi 154, 496. II. Betűrend: a (à), a (ä), b, c, c, d, d, ä (ä), e (è, ë, ë), y (gh), % fê> kh), i (i, ï), i, j, Je, l (l), î, m, n, Ú, t] (fi), o (g, o, ô, ô, b), ö (g), p, r, s, s, é, t, t', u (u, ü), ü (il), v (w), z.
