Nyelvtudományi Közlemények 62. kötet (1960)

Tanulmányok - Kálmán Béla: Manysi szövegmutatványok 23

MAÍTTSI SZÖVEaMUTATVÁJSTYOK 31 4. joA-yüp halas, no% A'UA'Í üAás — ämp. 5. se

sr-wört, mur-wört tust] öjká A'ÜA'Í — yasA' ir]-jhvr. 6. äs-wätä ypsà no A — SUA êi. 7. turmàn kol-sämt las lujyi — wit päsyi. 8. äs UAtà seèmdl seètàp yartim — jär\k-%al. Találós mesék 1. Feje dugó, teste bot. — A csuvalnyílás elzárója. 2. Tűzhely szélén [nom.] hosszú orr. — Teáskanna. 3. Háza rövid, pitvara hosszú. — Szarka. 4. Lefekszik, cipó, fölkel, szék. — Kutya. 5. Sűrű erdőben, sötét erdőben szakállas bácsi áll. — Mohos fa. 6. Az Ob partján [nom.] hosszú orr. — Cankó (totanus). 7. A sötét ház-zugban fürj fütty öget. —• Víz csepeg. 8. Az Oben keresztül fekete cérna [van] húzva. — Jégrepedés. Jegyzetek. Közlő: Leonyid Jefimovics Szavin 23 éves főiskolai hallgató az Ob menti nari-xumit-päyl (HapbiKapbi) faluból. Hasonló találós kérdések MüNKÁcsinál (VNGy. IV) is előfordulnak. 7 möjt loj ötdrpj jaypüwinS1

tox

blnatdn, tox x9Î

n^

àn

- äkmäst wie otdr Jcän hals, päwdl öwdlt, üs öwdlt êekd önsyßtdl öla.2 önsay wie otdr tanj löttij : ,,btar, el mät, el jërt tbrom-sèldr] ätpdn otdr o nämät más lowdjlawd : bin sosij, surn sosij. sßnan2 kolij xürdm bivlät nciynön nowomtäwds, opon* kolij xürdm öwlät näynön nowdmtawds. os wätät xürdm täl wbr pupij bhj. täwämd woydl käl-ndrdmtdstd el p'blnd wdstd." wis otdr täw kalaton juw-tüs, tonätdl jaypüwät polt mdnas jàmj bter tànj löttij: „tördm-selorj ätpdn otdr polt o mäs lowdjlawd. sändr} kolij xürdm öwlät amnön nowdmtawds, oporj kolij xürdm bwlät ämnön nowmtäwds. ,,kähm5

— löttij — am jätldm nup yomij ät jäldn? -— mdnämdn juntdp nalät piTij.6 bin

sosij, surn sosij o xürdm täl wbr pupijno woydl ndrmtäwes. xürdm täl wbr pupjj ùst sot os-wbï blij. nom-öwel üs jiwdt nom-tbrdmno nox~x°jät, jal-öwol üs jiwdt jäl-tbrdmnd jál ivortxätät. täw poltät sow otdm bhj. X2n9?~P$

n

> omp pon yojt sow jöron %om öloj." jànaj otdr wis otdr tanj löttij : ,,dx, kasdm, ám àt manam." wis btor pänjtàrij tdswwt tox löttij : ,,näy, jäypüw, yansân kiwtxàtna aywtdsij téelopdn? äljäl mdnp yär bis kät,7 käsjät mänsds

kät. näy äljdn pontlitd, Aorjxal mdnp xàr bis kät1 Sdrjät mänids

kät, näy äljdn pontlitd/" wis otdr juw mdns. täw äkdtak kärstä%tds. xâêd mdns, wat'i mans, äkmäst täk %äldtät löttij: ,,am tisuwal mdnám, yptäl joxtàmV tonätdl üjönédx yarij roivldytas. süms,8 sums, äkmäst jal-tunspas,

nämsá%tij: ,,àm tdêuwdl löpstäm, yotaî joytamV — pgpixàr yarij ta rowlöytas. popixär yarij mdns, mdns, äkmäst jál tunspas: „am tösdm-pum käsdltäm9 x°täl' joxtám?" -tonätdl täw XQAX %ànj rowlöxtas, nox-tîylamlos, tîylas, tfylds, yürdm täl wbr-pupij usn td joytos. . .