Nyelvtudományi Közlemények 62. kötet (1960)

Tanulmányok - Vértes Edit: A szurguti osztják nyelvjárások hangjelöléséről és hangmegfeleléseiről 255

A SZUBGUTI OSZTJÁK NYELVJÁBASOK HANGJELÖLÉSÉBŐL ÉS HANGMEGFELELÉSEIEŐL 277 Jg. Trj. Mj. Likr. Vart. VK. ó'-a à (á) a (à) à à à ci s-a a (à) a (à) a œ a — A jövevényszavakban azonban a második szótag a-jának más a hangértéke, vö. caxap (141) ~Jg. sà$r 'Zucker' (2106), Trj. sgtsr (839a); —jieKapxs (translat, 151) —Trj. leBre 'Arzt' (1115a). A szóvégi a helyén redukált hang van: näcTa (146) — Jg. pästd 'scharf (1689), Trj. pfásf3,

Jg. pjst3c

,

Mj., Likr., Vart. päst3, VK. peys$3

(744b). Az AHHa (31, 36 stb.) — Trj. 'á'nne (54a) tulajdonnév esetleg nem ugyanazt az alakot tükrözi. ë (29 adat, 6 nyelvjárásból 9) A ë nemcsak az e-nál látott tarkaságot mutatja, hanem még az a veláris használatánál tapasztalt sokféleséget is. Az ingadozást jellemzi, hogy több szót ë-vel, vagy H-val is leírt TYERJOSKIN: Tëp9C (142) ~Tflp9C (149) '[tenger]', ëx (67, 68, 146 stb.~ HX (146) '[nép]', HëB9M (84, 139, vö. HëBMa 84, még HëBM9Ji' 128) ~ HHB9M (124, 132 stb.) 'Lmondta]\ Jg. Trj. Mj. Likr. Vart. o, o, à, a p, o, à, a ő, o, a, a, o ő, o, a, a, (œ, çt) p, o, a (Veláris szóban: 14 első szótagbeli, 6 nyelvjárásból 1 ; 5 második szótagbeli adat; palatális szóban: 15 első szótagbeli ós 2 második szótagbeli példa). A H nemcsak a H + a kapcsolatot jelöli, hanem H + e-t is. A H hangértéke veláris, ill. palatális szó első szótagjában: m Jg. Trj. Mj. Likr. Vart. VK. (s) a, â, g, q, ci à °> v o, » (§) à a (a) à à à ä A H nemcsak ë-vel váltakozva fordul elő (vö. fent e-nól). Az ejtési és átírási bizonytalanságra vö. HflrjHn' (birt. 3. sz. személyraggal 73) — Hb9rjH (70, ill. 3. sz. birt. személyraggal loc. Pb9rjHJi'H9, 70)—> Jg. ndrfv 'jüngere Schwester' (1465), Trj. ndr]i\ Mj. ndi]" (613b). A második szótagban feljegyzett H-t 5 veláris és két palatális szóban vethetjük egybe: Jg. Trj. VK. Vart. Likr. Mj. S-H à % — — % à ä S-H §, a ' a, ê a a g,, a, § a Hangértéke ; + vokális az eflXT9x 'HauiJia' (68,131) esetében, ill. jésítés + magánhangzó, pl. a -TA infinitivusi jelben. A H anyagunkban T és H után fordul elő. VK. p,o, a 5 Nyelvtudományi Közlemények LXII.