Nyelvtudományi Közlemények 62. kötet (1960)
Tanulmányok - Sal Éva: Az ugor első szótagi nyílt *ä hangról 243
252 SAL ÉVA ETI. a) A magyarnál a vogul két fokkal zártabb, ugyanilyen megfelelést mutat az osztják is: kengyel ~ vogÉ. këné [H] ~ osztjV., Vj. k'iïn'çs [*i]. Lehetséges azonban, hogy a zártabbá válás nem ilyen fokú, elképzelhető ugyanis, hogy a magyar szó első szótagjának vokálisa a második szótag a-jének hatására vált nyíltabbá e-ből (vö. MOÓE ELEMÉR: MNy. XLV, 160, ALH. II, 61 jegyz.: szerinte az elhomályosult összetétel nem kengy-al-hől keletkezett, hanem lcengy-el 'a (rón)bőrcipő eleje' volt). — Nincs osztják tagja a következőknek: feslik ~ vogT. pîst- H <^ H ; lep ~ vogT. lïp- H. b) A vogul két fokkal zártabb, az osztják eggyel: elfő) ~ vogSzo. ëjn H ~ osztjV., Vj. i*r *e ; esik ~ vogSzo. is- H ~ osztjVj. 9S97ta [*e ~ *a~\; nő (r^neje) ~ vogT. ni H ~ osztjV., Vj. nf *e. c) A vogul két fokkal zártabb, az osztják azonos a magyarral: nyelv ^ vogT. nih-m *l, de H is oJ- osztjV., Vj. nahm' *ä; szén (~ szenet) ~ vogT. êinii'w H <~ osztjV., Vj. sand% *ä ; két (~ kettő) ~ vogT. kit' (minden nyeljárásban i van, de ez nem szabályos) <v osztjV., Vj. kaf (attr.) *ä, a DN. alak nem a szokásos, V., Vj. Icä'ß'dn,' (subst.) *<z. Számnevek gyakran mutatnak hangtani ingadozásokat. A szó más fgr. megfelelőiben is eltérések tapasztalhatók (1. ITKONEN: FUP. XXXI, 303). Az ugor szavakban a többiekkel szemben palatális a hangrend. — A kerül igének nincs vogul megfelelője, az osztjV., Vj. Jcäri- és származékai, amint fönt már említettem, *ä ~ *e, *ä ~ **', *ö megfeleléseket mutatnak. Magyar alapon az *ä-t veszem eredetinek. Ilyen (vog. *i ^ osztj. *ä) megfelelést találunk a magyar zárt e megfelelői között is. Részletesebben ott szólok majd róla. Az idetartozó szavak közül ugyan egynek sincs fi. *ä-s megfelelője, de a lapp is útbaigazít bennünket, nyelv .~ njaPbme < *nälmä (1. ITKONEN: FUF. XXXI, 174). A cseremisz is biztosan *ä-t tartalmaz (i. h. 241). A szóban az *ä tehát az előugorra is föltehető. d) fekete : a megfelelő vogul szó pit, piti úgy látszik osztják jövevényszó (1. KANN.—LIIM. MSFOu. Cl, 442), osztjV., Vj. payt3 *a. e) szel ~ vogÉ. sili [*i] ~ osztjV., Vj. sál- [? *ü]. A 49 magyar azaz ugor *ä-nek a vogulban 46 esetben van megfelelője, ebből 25 *ä, tehát több mint a fele azonos a magyarral. A fönmaradó 21 eset közül 11 az *e és 10 az *i. Vagyis kevesebb mint a fele zártabb a magyarnál, kb. a negyedrésze egy fokkal, majdnem ugyanannyi két fokkal. Kérdés, hogy az utóbbi, az *i-s megfelelés nyelvjárási különbséget tükröz-e. Az is elképzelhető, hogy az *ä >> *e és az *ä >• *e >• *i fejlődés időbeli sorrendet jelent. Tehát a vogulban az első zártabbá válási folyamaton kívül, amely az *ä >> *e-t eredményezte, később lehetett egy *e >> *i zárulás is. Mindez természetesen egyelőre nem bizonyítható föltevés. Az ugor zárt *e hangok ősvogul megfelelőiben is zártabbá válást tapasztalhatunk. A veláris magánhangzóktól is hasonló tendenciát kell várnunk, azokat azonban rendszeresen még nem vizsgáltam. Az osztják az ugorral csak öt esetben egyezik. A megfelelések különben eléggé szétágazók. A zömük zártabb állapotot (és labializációt) mutat. A 49 egyeztetésből 20-nak biztos finn tagja van, ebből 9 *ä. Két szóból a lapp alapján szintén *ä-t következtethetünk ki. Tehát az előugorra 11 *ä-t tartalmazó szót tehetünk föl. A kikövetkeztetett ősvogul és ősosztják hangok mai, illetőleg jó félévszázaddal ezelőtti megfelelői KANNISTO, KARJALAINEN és STEINITZ vokalizmusaiban találhatók. Az ugor *ä magyar megfelelői ma a köznyelvben és a
