Nyelvtudományi Közlemények 62. kötet (1960)

Tanulmányok - Fokos Dávid: Uráli és altaji összehasonlító szintaktikai tanulmányok 213

238 FOKOS DÁVID B. Ugyancsak a determináló szerepen alapszik a birtokos személyragozás­nak a reciprocitást kifejező használata, más szóval az olyan alkalma­zás, „hogy a dolog természeténél fogva kölcsönös birtokviszonyban levő két személy (vagy tárgy) mindegyikének neve felveheti a birt. személyragot" (KERTÉSZ: NyK. XLIII, 441). a) A finnugor nyelvekben: magyar: nézd meg az anyját, vedd el a lányát! ; minemű Aszszonya, ollyan szolgáláia is (Decsi: Adag. 404); gazdája maradjon, ruhája szakadjon || oszt]*.: É. iaidl pöddfta pidds, apsdl pèlà la>idl 'a bátyja beszélni kezdett, az öccséhez szól' (PÁPAY, Nyelvt. 33); lamií] %oj, si ioytds : latdl, ner\%o\dl i %orbdr)9n. Iaidl nà à i nh)yo\dl nà>A 'a lovas ember ím odaért; a lova, az embere egyforma; a lova fehér, az embere fehér' (uo. 111); I. jiget ädern pagát cümdäi, pagát ädern jiget cümdäi 'wenn der Vater untauglich war, wurde der Sohn eingekerbt, war der Sohn schlecht (untauglich), wurde der Vater eingekerbt' (PATK. II, 44) || vogul: tül äsä usas, p^yäyä %ültsi' 'azután az atyja meghalt, két fia megma­radt' (VNGy. IV, 324); yumitä ekwatä-nüpdl läwi 'férje szól a feleségéhez' (uo. II, 58) j| z ü r j.: mamis sue nilisli 'az anya feleli (mondja) leányának' (ZNópk. 25); en s t'éukl'a, pi.s jôitale 'MaTb KpHBan, cbm >Ke flypamrrcn' ( = npímeHHe 'a fonás') (LITKIN, 3bipHH. Kpaíí II, 174); bat'is t'éukl'a, mamis neb'd, pus dure 'der Vater ist schief, die Mutter ist weich, der Sohn tollt' (= der Spinnrocken, die Hede [und] die Spindel) (WICHM., SVd. 149) || votj.: ata\ez tuistem, pi\ez tmso 'der Vater ist bartlos, der Sohn bärtig' (WICHM., WSpr. II, 14); uhno uiuad manet poni, anaiiezli öv^w, nimizli 'unter dein Fenster legte ich ein Geldstück, nicht der Mutter, sondern ihrer Tochter' (WICHM., uo. I, 78)22 |j cserem.: kußaze manes kuyzazom 'das Weib sagt dem Manne' (GENETZ: JSFOu. VII, 42); aßa-ze jobe-s eryezöe-c 'die Mutter fragt ihren Sohn' (PORKKA 12); solez9miza-z3 pokten ok su 'den jüngeren Bruder holt der Ältere nicht ein' (uo. 25) || mordv.: ftevksni sazorozo ïeïanzo ejsi 'die Schwerter fragt ihren Bruder' (PAAS.: JSFOU. XII, 121); éorazo t'et'anzo kafcems Moskovs packudi 'der Sohn gelangt nach Moskau, ehe der Vater die Bastschuhe angelegt hat' (uo. 59). [Irodalom: KERTÉSZ: NyK. XLIII, 441—7; BEKÉ: KSz. XV, 12—7; FO­KOS: MFigy. III, 254.]23 b)A töröksógben: ó t. : inisi äcisin bilmäz ärti, oyly aqarjyn bilmäz ärti 'le frère cadet ne connaissait pas son frère aîné, le fils ne connaissait pas son père' (Orkh. II, E 18); inisi äcisintäg qylynmaduq ärinc 'les frères cadets n'étaient point créés comme leurs frères aînés' (uo. I, E 5) J| k a z.: atasi ulina äjtkän 'az apa szólt a fiához' (BÁLINT, KazTat. I, 27); kic kajtkac, ire katinnan soradi 'este haza­tértekor a férj kérdé a feleségtől' (uo. 24) || mis.: Sdr\dldSd matur bulsa, dus itärsdr] ayasdn 'wenn die Schwester hübsch ist, so wirst du den Bruder zu deinem 22 Vö. német: Der Mutter schenk' ich, die Tochter denk' ich (Goethe). —23 A szamojéd nyelvből jelenleg nem tudok példát idézni.

Next

/
Thumbnails
Contents