Nyelvtudományi Közlemények 62. kötet (1960)

Tanulmányok - Fokos Dávid: Uráli és altaji összehasonlító szintaktikai tanulmányok 213

UBÁLI ÉS ALTÁJI ÖSSZEHASONLÍTÓ SZINTAKTIKAI TANULMÁNYOK 235 fából csinált ajtómat [o:ajtót, ajtaját] kitárja, a lúcfenyőfából csinált ajtómat kitárja' (uo. 160); yai-pëldk igi o%sardl pèlà nöymds 'a Félbotosú öreg a rókához [így] szólt' (PÁPAY, Nyelvtan. 102); yüdem eset ata yûdem ëveja jägatomen 'als (meine) drei Brüder sich diesen drei Jungfrauen mit Verlangen näherten' (PATK. II, 30); yonet kindasidet 'der König war zornig' (uo. 162)19 || vogul: väta-yumitä joytds 'kereskedő embere megjött' (VNGy. IV 332);_kwol9r] yumitä läwi 'a házi gazda szól' (uo. II, 300); äjkätä au yatdl Numi-Taram äsä-nüpdl pojksi 'az öreg egy napon Numi-Tárdm atyjához könyörög' (uo. I, 135) | z.ü r j. : turunlaéis me lokli-da menim peskis abu 'vom Heuholen bin ich zurück­gekehrt —• und habe kein Brennholz' (WICHM., SVd. 282); skoïko stojite menam Jcirpi/sis ? 'wieviel ist mein Ziegel wert V (VdKomi 160); jezis su eni 'die Leute sagen' (uo. 282); sed poris kite-ni? 'wo ist der schwarze Hund?' (uo. 453). — A zürj. ace. -ês-ben is a 3. személy birt. személyragja van meg determináló szerepben; 1. WICHMANN: FUF. XVI, 160, ÜOTILA: Kons. 178, 221. || vot j.: MÜ. ntuiz vwze vajem 'das Mädchen holte Wasser' (WICHM.: WSpr. II, 70); niiujz nidlniz pàr.mte, kuaro pâuiniz pàrem 'das Mädchen schlug [die Frau] nicht mit dem Stiel, sondern mit dem Besenreis' (uo.); G. so pijez tupatskiz vwmurten 'der Knabe traf [betreffs der Ehe] mit dem Wassergeist Abrede' (uo, 122); 1. még a zürjénnel kapcsolatos megjegyzést. || cseremisz: po'p§) okna'-yjc wzdn 'der Priester sah zum Fenster hinaus' (PORKKA: JSFOu. XIII, 2; pize kusto? 'wo ist der Hund?' (GENETZ: JSFOu. VII, 79). [Irodalom: BUDENZ, Ugrisehe Sprachstudien II; SZINNYEI, Fgr. Sprw.1 62; BEKE: KSz. XV, 16—8; SCHÜTZ: NyK. XL, 46; FOKOS: MFigy. III, 254—5.] b) A szamojédban: CASTRÉN (szamojéd nyelvtanában, 207. 1.) a 3. sz. birtokos személyrag­járól megjegyzi, hogy: ,,Durch dieses [Suffix] wird oft schlechtweg der be­stimmte Artikel ersetzt, z. B. latada 'das Brett', anoda 'das Boot'." Ugyanígy tvg.: kula 'Rabe': kuladu 'sein Rabe, der Rabe' (uo. 221); jur.: numda jalumä 'der Tag brach an' (uo. 69); numDrv pießsümey 'es wurde dunkel' (LEHT., Vd. 346); yüptv Bär}oradv '[unten ist] eine lange Niederung' (uo. 97); pu%ùj!éè tumtd féùnëôv 'das Mütterchen zündete das Feuer an' (uo. 114); yaerta ni riadüber" 'conHue (coJiHU,e ero) He noKa3biBaeTCfl' (TERESCS., MaTepüajibi 261). TERESCSENKO erről a használatról a következőt írja MaTepuajibi H HCCJieAOBaHHfl no H3biKy HeHueB című munkájának 265. lapján: ,,Ha3BaHHe HeKOTopbix npeflMe-TOB;, TaKHx, HanpHMep, KaK Mope, Heöo, 3eMJiH, HeöecHbie CBeTHJia, BpeMeHa roAa, aTMoc(})epHbie HBJieHHH, HBJICHHH npupoAbi H Äp., ynoTpeÖJinioTCH OÖHMHO B jiHMHo-npHTHwaTejibHOH 4>opMe ÄJiH 3-oro jmua eaHHCTBeHHoro qHCJia. B pe^H MOJIOAOKH (ocoöeHHo MOJIOAGWH, xopomo roBopninefó no-pyccKH) H HeHeuKoM MHTejuiHreHUHH Ha6jiK)íiaeTCH onymeHHe B cnoBax 3Toro THna jipmHO-npHTíOKa-TejibHbix noKa3aTejieH". Mindössze néhány lapra terjedő szamojéd szövegeiben több példát találni a 3. sz. birt. személvragjának erre a determináló haszná­latára. — L. még N. SEBESTYÉN: NyK. LXI, 193 kk., HAJDÚ: UO. 238 kk. [Irodalom: CASTR., i. h.; N. SEBESTYÉN: ALH. III, 311, TERESCSENKO, i-h.] . ' . :.\M 19 Az északi-osztják sitlna féle alakokról (mint: sitlna l áupi labst tár pâ-pëlka lawoltlem 'erre én az egytorkolatri hét tó túlsó felére evezek' PÁPAY, ONGy. 80, sitlna . • • íl suostal 'aztán • • • ide lép' (uo. 85) (1. még alább a 240. lapon) külön fogunk szólni.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents