Nyelvtudományi Közlemények 62. kötet (1960)

Tanulmányok - Lükő Gábor: Diószegi Vilmos, A sámánhit emlékei a magyar népi műveltségben (ism.) 199

204 ISMERTETÉSEK — SZEMLE A magyar táltosok és a délszláv sztuhák viaskodásának összehasonlításakor (350. 1.) például a sztuhák emberalakban viaskodásának elemeit nyolc pontban sorolja fel (A), az állatalakban viaskodásét meg külön hét pontban (B), tehát összesen 15 pontban. Ezekből — azt mondj'a — csak három egyezik a magyarral (351.1.), mégpedig 1. az esőért való küzdelem, 2. a vesztes fél pusztulása, 3. a küzdők ellentétes színe. DIÓSZEGI elfelejti, hogy azok az alapmotívumok is egyeznek, melyeket ő külön pontokba foglalt. Felsorolásában három külön pontban szerepel a két táltos küzdelmének megfelelő motívum (A 1., 2. és B 1.), egy negyedik pontban az, hogy emberalakban (A 3.), egy ötödikben pedig, hogy ökör vagy ló alakjában küzdenek (B 2.). Nálunk is gyakran birkóztak, régebben meg vagdalkoztak a táltosok, máskor bika vagy csődör alakjában küzdöttek. A DIÓSZEGI által felsorolt 15 délszláv ponttal szemben tehát nem 3, hanem 8 magyar egyezés állítható. A két hiedelem közt sokkal szorosabb a kapcsolat, mint DIÓSZEGI vélte. Ugyanez a viszony a garabonciás és sárkánya esetében is a magyar és délszláv hiedelmek között. Ezt, a korábbi szakirodalom nyomán, DIÓSZEGI is így látja és a sárkányt is jövevénynek tartja a magyar táltoshit körében. Pedig ezen a téren sem ártana, figyelembe venni a keleti analógiákat. Véleményem szerint a sárkányt és az őt megfékező hőst az altáji Merküt monda17

és a kínai sárkányképzetek legközelebbi rokonának kell tartanunk.18

A magyar határ mentén jelentkező horvát

grábancijae dijak nevét is csak magyar közvetítéssel lehet az olaszból származtatnunk.19

Sárhány

szavunk török eredete is erre figyelmeztet. DIÓSZEGI szinkronikus selejtező módszere tehát helyenként nagyobb óvatosságot kíván. Az etnikus specifikum csak a genetikus szempontok figyelembe vételével állapítható meg. DIÓSZEGI mindent ki akar ejteni a vizsgálódás köréből, ami Nyugat-Európában honos. Pedig nagyon egyoldalúan tájékozódunk az anyagban, ha az európai anyagot statikusan szemléljük és figyelmen kívül hagyjuk keleti hiedelmek esetleges meghonosodását Európában. A hunok, avarok, magyarok, tatárok nyugatra is sok mindent eljuttattak hiedelmeikből, s talán éppen a sárkányokat is. A Nibelung ének, meg az Edda Sigurdmondájának sárkánya alighanem hun eredetű (különösen figyelemre méltó a.sárkány szívének megevése, a sárkány vérében való megfürdés), a balkáni sárkány mondák feltűnő kínai jellege pedig talán az avaroknak tulajdonítandó.20 A tatárok füstöt és lángot okádó sárkányokkal rémítették ellenfeleiket a harcban,21

s ez a fogás, végső soron, alighanem szintén Kínából származott hozzájuk. Hiszen a kínai császároknak totemállata volt a sárkány22 és a sárkányok ugyanúgy küzdenek egymás ellen,

23

falujuk, népük érdekeiért, mint a sámánok ,,anyaállatai", vagy a magyar táltosbikák. Az összehasonlító folklór kutatójának azt is el kell döntenie, mit tűz ki célul •— a történettudomány egyik segédtudományát akarja-e művelni csupán és nem kíván egyebet, csak bizonyító anyagot adni az őstörténészek kezébe, vagy a magyar népi kultúra minél teljesebb és hitelesebb történetét szándékozik megírni. Mert ez utóbbi eset-" ben nem elégedhet meg azzal a csonka anyaggal, amely véletlenül (!) „magyar specifikum" maradt a népvándorlás 1000 éves története ellenére is, hanem fel kell derítenie az 17 HARVA id. mű 206. 1. 18 Kínai adatok péld.

GRANET, MARCEL: La civilisation chinois 215—7. 1., WIL. CHELM, RICHARD: Chinesische Märchen, 51, 58, 67 sz. mesék a 140, 174 és 203. l.-on. Amur melléki adatok HARVA id. mű 520. 1. és IVANOV Sz. V.: Matyeriali po izobrazityeljnomu isszkusztvu narodov Szibiri. . . Moszkva—Leningrád 1954, 382. 1. 231. ábra. 1. sz-19 Erre már

ASBÓTH OSZKÁR is rámutatott az Archiv für si. Philol. IV. k.-ben és nyomában HOLLÓ DOMOKOS (Ethn. XLV, 117) az m > b hangvált. kapcsán. 20 A balkáni szlávoknál is alighanem megkülönböztethető lesz majd a korábbi hun—bolgár és a későbbi avar—szláv anyag. Egyelőre össze kellene gyűjteni az idevágó adatokat. Ilyen péld. a gramosztei tó mondája, PAPAHAGI, PERICLE: Basme aromâne, Bucuresti 1905, 14. 1. vagy a sárkány-szerető balladája, KAZASKA, JULIE: Chansons populaires bulgares, Sofia 1945, 80'—2. 1. 21 Vö. FELDHATJS: Die Technik der Vorzeit, der geschichtlichen Zeit u. d. Naturvölker, Leipzig—Berlin 1914, 653—9. 1.: Luftdrachen mit Feuer. 22 Magyar nyelven talán Faludi Ferenc adott hírt róla elsőnek, hogy ,,a bölcs synai királyok címe sárkány" (Téli éjszakák, Pozsony, 1787, 685. 1.). A főúri családok Kínában mind a sárkányoktól származtatták magukat (GRANET id. mű id. helyén, (1. a 81. jegyz.). 23 Magyar adatok két sárkány küzdelmére a nyári viharban: 1. Kalotaszeg, Ethn. 1912:160. — 2. LÁZÁR: Alsófehér vm. magy. népe, 101. 1. •— 3. GÖNCZI FERENZ: Göcsej és Hetes, 174.1., balkáni adat a 20. jegyzetben, id. gramosztei tó mondája, kínai GRANET id. mű 216.