Nyelvtudományi Közlemények 61. kötet (1959)
Tanulmányok - Fokos Dávid: Etimológiai észrevételek 53
Etimológiai észrevételek* | a (azt, azok) 'ille, illa; illud; is, ea, id; er, sie; jener, der, derjenige'. [HB. oz, ozchuz ('ahhoz') stb. Mint határozott névelő a XIV. sz. k. KT: 'der, die, das'.] ~votj. o- : (MŰNK.) otin 'ott; dórt'; otié 'onnan; von dórt, daher'; %,. ogi, Kaz. oge, ozi, Gr: ozi, oz 'úgy; olyan módon; so, in solcher Weise (wie 'enes)' stb. — (WICHM., WChr. 647) Gl. otin, b-tjn, J. otin, MU. bt-in 'dórt, 'a'; GL otié, MU. otié 'von dórt, daher, davon; dortig'; Gl. oz, M. ozi, J. MU. zi, o-zi 'so, alsó' stb. | zürj. a-: (W.-UOT.) U. ata 'hier(?)? , ata taten'sieh ier!; (FOKOS) U. a-ta 'siehe hier!, a-ti 'siehe dórt!', a-si 'siehe!'1 | cser. BUD.) umbal 'túlvaló, túlsó rész; ulterior, ulterior pars', umbalne 'túl, -n úl; ultra, trans', umbake, umbak (lat.) 'túl, túlra; in partém ulteriorem'; (PAAS.—SIRO 163) umbal 'jené Seite, die andere Serte', umbalne 'weiter weg', mba/sm, umbaltém 'von weiter vorn', umbake, umbalke 'weiter weg' | -ord. (PAAS., MChrest. 552) E. o-mbo, M. o-mbá, o-má 'anderer, zweiter' || zaniJ. (CASTE,.) namge, namgé 'was?'; (LEHT., AblS. 388—9, JWb. 4—5) zjo. am: am^birűfi 'wie viel', O. 7]a^e 'was, was für ein; etwas', Lj. r\amm% was; etwas', O. amor i 'was; warum; etwas' stb. A m. névmás tőbeli magánhangzója feltehetőleg *o (vö. az ^ oda ^ 'gy; 1. EtSz. 199), vagy talán még régebben *w volt (vö. PAIS: MNy. LI, 185). A névmásunk rokonnyelvi alakjaiban jelentkező magánhangzómegfelelések gyan nem mutathatók- ki együttesen más fgr. eredetű szavunknál, de figyeembe veendő, hogy 1. eredeti *o, ill. *M hangnak (inkább erre vallanak a okonnyelvi alakok) folytatása lehet votj. o (1. pl. ITKONEN: FUF. XXXI, 73, 319), cser. u (1. uo. 168, 201, 250, 252, STEINITZ, Vok. 21, 54), mordv. o 1. pl. ITK.: FUF. XXIX, 168, 305, 306, STEIN.: i. m. 21, 43), a zürj. a-ra onatkozólag 1. WICHMANN, Vok. 73, 74, ITK.: FUF. XXXI, 279, 285, 322); . a fgr. alapnyelvben bizonyosan nagy volt a mutató névmások száma 1. pl. RAVILA: Vir. 1945: 323, LAKÓ: ALH. I, 355 s kk., 362) és a mai napig énnmaradt névmások jelentéseiből arra lehet következtetni, hogy sokszor sak árnyalati különbség volt közöttük; így könnyen befolyásolhatták egyás alakját, hangalakjuk keveredés útján változhatott; 3. névmásoknál * Az alábbi bíráló megjegyzések és új megállapítások a szerzőnek ,,A magyar zókészlet finnugor elemei" című etimológiai szótárral kapcsolatos munkájának eredényei közül valók. — A SZEKK. 1 Ezekről részletesebben MNy. LIV, 348. — Más, még pedig orosz eredetit szó r riED. atte, attöl 'siehe da!', SZAVV. atte 'BOT, ce' stb.; 1. KALIMA, RLS. 37, W.—UOT. 7„ OT., Chrest. 63.
