Nyelvtudományi Közlemények 61. kötet (1959)

Tanulmányok - Reychman, Jan: Finnugor tanulmányok Lengyelországban 150

152 ISMERTETÉSEK, SZEMLE váltott ki, vö. pl. JAN REYCHMAN néhány közleményét: W sprawie zapozyozen wggierskich. w polszczyznie [A lengyel nyelv magyar jövevényszavainak kérdéséről] és EUGENITTSZ. SÍJTJSZKIEWICZ cikkét „Na marginesie wggierskich zapozyczen" [A magyar jövevényszók margójára]; mindkét cikk a Jezyk Polski 1951. évi 5. számában jelent meg és új szempontokat vitt az említett kérdés tárgyalásába. A lengyel nyelv magyar elemein kívül foglalkoztak nyelvészeink néhány magyar szó származásának kérdésével is. E. SLTTSZKIEWICZ egy kis francia nyelvű tanulmányában „Hongrois Babér (laurus) se rattache-t-il á lat. laurus V, amely a Charisteria Thadddeo Sinko (Wroclaw 1951, 305 — 314. 1.) jelent meg, a magyar babér szó eredetét igyekszik megállapítani. A Jezyk Polski 1953. évi 5. számában JAN REYCHMAN ,,Pol. pajtasz < wgg. pajtás < tur. *paytas" cjímű cikkében a magyar pajtás szó török eredetét igyekezett kimutatni. Ez a tanulmány kibővített formában megjelent a Magyar Nyelvőr 1954. évfolyamában is. A Jgzyk Polski című folyóiratban vita folyt a magyar csákány szó. eredetéről J. REYCHMAN (aki ezt a szót a török caqán-bó\ származtatja) és K. MOSZYNSKI között (Jezyk Polski, 1954 2. és 5. sz.).4 A magyar—lengyel kulturális kapcsolatok megerősödésével nőtt a kétnyelvű szótárak szüksége. Egy lengyel—magyar szótár a Lengyel Tudományos Akadémia és a Magyar Tudományos Akadémia közös kiadványaként nemrég már meg is jelent. ' A finnugor nyelvészeti kérdések iránti érdeklődésre mutat, hogy a Lingua Posnaniensis című ismert lengyel nyelvészeti folyóirat közölte EINO NIEMINEN finn tudós több tanulmányát, pl. a Finskie hirsi 'belka' (T.P. 1949, I.), továbbá Ein Beitrag der ostslavischeh und ostseefinnischen Badeterminologie (LP. IV, 1953) és a Benennungen der Sense in den, ostseefinnischen Sprachen (LP. V, 1955) című tanulmányát. Az indogermán nyelvek mássalhangzóinak történetévél foglalkozva, LTTDWIK ZABROGKI lengyel nyelvész „Usilnienie i lenicja w jezykach indoeuropejskich i ugrofinskich" (Poznan 1951) c. könyvében jelentékeny helyet szentel a finnugor konszonantizmus egyes jelenségeinek is (210 — 241. 1.). Néhány lengyel mássalhangzó palatalizálódását (,,mazurzenie") — mint említettük — néhányan finn hatással magyarázták. Ezt az elméletet a két világháború, között főleg MALECKI (1929), 1945 után pedig LEHR-SPLAWINSKI (1945), TASZYCKI (1948) és URBANCZYK (1952) képviselte. Már régebben is szemben állt velük BRÍTCKNER és NITSCH. Újabban HALINA KONIECZNA a ,,Poradnik Jezykowy" 1953. évi IX. füzetében ,,Co to jest mazurzenie" című cikkében igyekszik kimutatni azt, hogy ez a hangtani, jelenség nem vezethető vissza semmiféle idegen hatásra, hanem a lengyel nyelv belső fejleménye. ' Finnugor szók és lengyel szók között számos hasonlóságra mutat rá KAZIMIEBZ. MOSZYNSKI, a kiváló néprajztudós és a szlavista FRANCISZEK SLAWSKI szerkesztette új lengyel etimológiai szótárhoz készített adalékaiban, amelyek a Jezyk Polski-ban jelentek meg (pl. a magyar ház ~ osztják %ot ^ lengyel chata 'kunyhó'). V. KIPARSKI-nak a balti-finnekről és a baltiakról írt munkáiról JAN CZEKANOWSKI antropológus írt beszámolót („Syntetyczne szkice V. Kiparskiego, Finowie nadbaltyccy i Baltowie"), amely a Lud c. folyóiratban jelent meg 1954-ben (XLI. kötet, 183 — 241. 1.). Az indoeurópai és a finnugor nyelvek közötti kapcsolatok iránt nagy érdeklődés tapasztalható Lengyelországban. Ezt mutatja TADETJSZ POBOZNIAK krakkói indogermanista munkássága, aki az indoiráni és a finnugor nyelvek közötti kapcsolatokkal foglalkozva 1950-ben a Lengyel Tudományos Akadémia Osztályközleményeiben közölte ,,Wply\vy iranskie w jezyku wegierskim" [Iráni hatások a magyar nyelvben] c. tanulmányát (Sprawozdanie Polskiej Akademii Umiejetnosci, tom LI, 1950, 91 — 92. 1.). Hasonló irányban tevékenykedik, LACZAK J. a budapesti egyetem lengyel lektora is.. Varsó JAN REYCHMAN *• E vitával kapcsolatosan 1. DÉCSI GY., A cakan ~ cekan szó a csehben: PaisEnii 664—7.