Nyelvtudományi Közlemények 61. kötet (1959)

Tanulmányok - Kelemen József: A Magyar Nyelv XXVI–L. évfolyamának Mutatója (ism.) 145

ISMERTETÉSEK, SZEMLE 147 Az adatok kiválasztásában tehát nem törekedett teljességre. Főleg olyan műszavak, fogalmak adatait vette figyelembe, amelyek puszta előfordulásukon kívül az illető tanulmánnyal valamilyen (pl. rendszerbeli, történeti) összefüggésben szerepelnek, s olyan szerzők nevét cédulázta ki, akiket elméleti, történeti fejtegetéssel kapcsolatban idéz, vagy akikkel vitatkozik a cikkíró. A felvett adatok tehát így is alkalmasak arra, hogy a folyóiratban megjelent cikkek, tanulmányok jelentős eredményeit általában helyesen képviseljék. Különösen nagy gonddal dolgozta fel JUHÁSZ a nyelv „anyagára" vonatkozó bibliográfiai adatokat: a hangok és hangcsoportok leírására és történetére vonatkozó, a képzőket, jeleket, ragokat, és a szavakat magyarázó irodalom adatait. A Mutató első része, a MIKESY SÁNDORtól összeállított Tartalom (1 — 50), a szerzők neve, betűjegye vagy álneve szerint közli a cikkeket. A név, betűjegy, álnév általában abban az alakban szerepel címnévként, amelyben a cikk alatt található, de „néhány jelentéktelen vagy idejétmúlta ragasztók" (pl. f, gróf,, vitéz, Sch. P.) elhagyásával (de 11: ,, t Gergely Béla"). A név előtti betű a betűrend szempontjából figyelmen kívül hagyandó, tehát pl. P. KOMONDOR. ANDRist nem a P, hanem a K betűs nevek közt kell keresni. Az asszonyok leánynevükön szerepelnek, tehát pl. N. (NÉMETHNÉ) SEBESTYÉN IRÉN nem az N, hanem az S betűs nevek közt található „Sebestyén Irén" alakban. Névváltoztatás, betűjegyek, álnevek esetén egy-egy szerző annyi címnév alatt szerepel a tartalomjegyzékben, ahányféleképp a cikkek alatt szerepel a neve, pl. BÁRCZI GÉZA cikkei „Bárczi Géza" és „B. G." alatt, ELEKÉI LÁSZLÓ cikkei „G. Eckerdt László" és „Elekfi László" alatt; GÁLDI LÁszLÓéi „Gáldi László" és „Göbl László" alatt; MELICH jÁNOSéi „Melich János" és „M. J." alatt; MIKESY SÁNDORÓÍ „Mikesy Sándor" ós „M. S." alatt; NAGY JÓZSEE BÉLÁÓÍ „Nagy József Béla" és „N. J. B." alatt; PAIS DEZSŐÓÍ „Pais Dezső", „B. K.", „P.", „P. D.", „P. Komondor András" és „P. K. A." alatt; SÁGI IsTVÁNéi „Sági István" és „S. I." alatt; TAMÁS LAJoséi „Tamás Lajos" és „Treml Lajos" alatt; TOLNAI VILMOSÓÍ „Tolnai Vilmos" és „T. V." alatt; TOMPA JÓZSEFÓÍ „Techert József", „T. J." és „Tompa József" alatt; ZOLNAI GYITLÁÓÍ „Zolnai Gyula" és „Z. Gy." alatt; ZSIRAI MIKLÓSÓÍ „Zsirai Miklós" és „Zs. M." alatt. „Klemm Antal" és „Klemm Imre" címnevek alatt sem utal semmi arra, hogy a cikkek szerzője ugyanaz a személy. A Tárgymutatóban viszont néhol utalás történik a névváltozatokra, pl. „Tamás (Treml) Lajos" (208), „Treml 1. Tamás L." (219); „Techert J. 1. Tompa J." (208), „Tompa (Techert) J." (210); „Tömlő Gy. = Zolnai Gy." (210), „Zolnai Gy. ..., (Tömlő Gy.)" (229). Helyesebb lett volna a Tartalomjegyzékben is utalni az egyes szerzők neve alatt a névváltozatokra és betűkre, álnevekre, s az egyes névváltozatok, álnevek, betűk alatt visszautalni arra a címnévre, amelyet leggyakrabban használt a szerző, vagy amelyre nevét változtatta. így egy-egy szerzőnek a folyóiratban megjelent cikkeit az is összegyűjthetné, aki nem ismeri a szerkesztőségi „műhely-titkokat". A Tárgymutató (51 — 230) azt a gyakorlatot fejleszti tovább, amelyet JUHÁSZ az előző Mutatók összeállításában is követett: egyes hangokat, betűket, hang- és betűkapcsolatokat, nyelvtudományi műszókat, a nyelvtudomány segédtudományainak egyes műszavait tartalmazó címszavak, egyes nyelvészek, írók, művek, intézmények neveit tartalmazó címnevek alatt közli az irodalmi adatokat és az utalásokat, s tág teret biztosít, az összefoglaló címszavaknak, mint pl. „hangok és hangcsoportok tört. (magyar)" [az első Mutatóban a mégfelelő rész még „hangváltozások" címszó alatt]; „igeképzők";, „igeragozás" stb. Néhol e harmadik Mutató nagyobb egységet foglal össze, pl. „földrajzi nevek" címszó alatt a (magyar) dűlőnevek, „helynevek (falu-, vár-, városnevek)" együtt találhatók, az első Mutatóban az erdő-, folyó-, helynevek még külön-külön címszó alatt találhatók. Máskor pedig e harmadik Mutató részletezőbb, az első foglal össze nagyobb egységet. Pl. a finnugor népek és nyelvek adatai az első Mutóban még együtt vannak a , ..finnugor" címszó alatt, a harmadik Mutatóban már a „finnugor népek és nyelvek" címszó csak az egész finnugorságra vagy több finnugor népre és nyelvre vonatkozó irodalmi adatokat foglalja össze, az egyes finnugor népekre és nyelvekre vonatkozó irodalmi adatokat az illető nép és nyelv címszava alatt találhatók. Ez az utóbbi megoldás a NyK. Mutatójának gyakorlatát követi, és a nyelvi anyag sajátos természetéhez (vö. NyK. LVII, 323), az irodalmi adatok nagy számához jobban alkalmazkodik. Az általános nyelvészeti, nyelvelméleti és magyar nyelvészeti fogalmak nevét, műszavát és irodalmi adatait a Tárgymutató a betűrendes részben tárgyalja, pl. „alaktan (morfológia)", „descendens nyelvvizsgálat", j,diachronikus nyelvszemlélet". Az egyes nyelvek, nyelvcsoportok kutatásával kapcsolatos irodalmi adatokat az illető nyelv, nyelvcsoport összefoglaló címszava alatt közli 10*