Nyelvtudományi Közlemények 61. kötet (1959)

Tanulmányok - Radanovics Károly: Ural-Altaische Jahrbücher (ism.) 125

130 ISMERTETÉSEK, SZEMLE L. HAKÜLINEN a fi. chimo 'Schlafe; Leiste, Weiche' főnevet és nyelvjárási alakváltozatait nem az chi 'Seite' szó, hanem az oha 'dünn' (\ö. chut ua.) melléknév származékának tartja. Véleménye szerint a 'Seite' jelentésű chi szó és a belőle alakult névutók a 'Schlafe' jelentés alapján jöttek létre. 18. OSMO IKOLA ,,Eine finnische Partizipialkonstruktion" (201 — 2) című cikkében egy, a finn irodalmi nyelvben újabban jelentkező igeneves szerkezetet tárgyal. 19. ANDRUS SAARESTE „Les termes pour désigner 1' idée de 'houspiller le chat* en estonien (203—7) című dolgozata a macska nyugtalanításával, zaklatásával és kínozásával kapcsolatos észt kifejezésekről szól. 20. FÉLIX OINÁS „On the Estonian Terminative Particles" (208—14) címen ; az észt saadik, sandik, saati 'since a certain time, as far as a certain place, up to a certain time' névutói jelentésű és 'not to mention, let alone' kötőszói jelentésű partikulákat tárgyalja. 21. D. R. FOKOS-FUCHS: Etymologisches aus den permischen Sprachen (220—6). A szerző cikkében a komi XJd. kikjez 'zweimaP, Ud. miandine 'uns (Akk.)', Vm.f I. sijeli 'ihn; er', udmurt karmon (?) 'Zaun' szókkal és a km. Lu., Le. -m%d comitativusraggal foglalkozik. 22. GÜNTER STIPA „Über das VI. Verbalnomen auf -e im Syrjánischen'' (227—32) című dolgozatában annak a bebizonyítására törekszik, hogy a jelen idő e. sz. 3. sz. alakja (úule 'er leckt') nem származhatott egy -e végződésű igenévből, mivel — véleménye szerint — ilyen igenévképző a komiból nem mutatható ki. 23. W. STEINITZ: Zur ob-ugrischen Vokalgeschichte (233—41). Arra az eredményre jut, hogy az obi-ugorra nem lehet feltenni két elülképzett labiális magánhangzót/*Ö, *ü), mint TOIVONEN vélte (vö. FUF. XXIX, 160—7), hanem . csupán egy redukált ö hangot. 24. MATTI LIIMOLA „Etymologisches" (242—5) címen a m. fárad és a ms. (REG.) nui 'Seite, Gegend' szó etimológiáját tárgyalja. 25. LAKÓ GYÖRGY: Zur Entwicklung der nordwogulischen Personalpronomina (246—51). A szerző MUNKÁCSI, KANNISTO, valamint saját feljegyzései alapján közli a manysi személyes névmások paradigmáit (az irodalmi nyelvi alakokat is), és egybevetve őket, arra az eredményre jut, hogy a mai nyelvben a személyes névmások ragozásában a főnévragozás hatására új kázusok jelentkeztek. 26. JÚLIUS VON FARKAS „Zur Entstehung der ungarischen Konjugation" (252 — 64) című dolgozatában az ikes igékkel foglalkozik. Érvelése, amellyel az ikes igék eredetét magyarázza, egyáltalán nem meggyőző. . • 27. KÁLMÁN BÉLA „Die Auslautvokale der russischen Lehnwörter im Wogulischen (Nominalstámme)" (265—8) címen a manysi nyelv orosz jövevényszavaiban a. végmagánhangzók eltűnésének, illetőleg megmaradásának a feltételeiről ír.XXIX. kötet. 1957. 1. ERNST LEWY: ZU den Negationen (1). Egyes finnugor és indoeurópai (főleg germán) nyelvek tagadószavainak a hasonlósága alapján a szerző arra a következtetésre jut, hogy ezeknél mélyebb összefüggésről, nem pedig csupán véletlen hasonlóságról lehet szó. 2. WOLEGANG SCHLACHTER: Lappische Passivsyntax (2—32). A szerző munkájában a következő kérdésekkel foglalkozik: 1) A passivum használatának korlátozódása a tagadó mondatban. 2) A passivum szerepe a mellékmondatban. 3. EMIL ÖHMÁNN: Beobachtungen über feste Verbalzusammensetzungen im Finnischen (33—7). A finn nyelvben ma idegenszerűen ható igei összetételek (főnévvel, melléknévvé], határozószóval) svéd és német (részben latin) hatásra keletkeztek, és főként a régi nyelvben voltak használatosak. 4. PAPP ISTVÁN „Die Urgeschichte der pradikativen Konstruktion" (149 — 55) című dolgozatában a predikatív szerkezet kialakulását tárgyalja. 5. HEGEDŰS LAJOS: Experimentalphonetische Untersuchungen über Druckgruppengestaltung im Ungarischen (176 — 59). 6. B. SEREBRENNIKOV: Zur Geschichte der a-Laute im Tscheremissischen vx.d Tschu-wassischen (224—30).