Nyelvtudományi Közlemények 61. kötet (1959)

Tanulmányok - Kálmán Béla: Újabb tanulmányok orosz–obi-ugor nyelvi érintkezésekről (ism.) 124

124 ISME ETETÉSEK, SZEMLE Ujabb tanulmányok orosz — obi-ugor nyelvi érintkezésekről A. K. MaTBeeB: <I>HHHo-yropcKHe 3aHMCTB0BaHHH B pyccKHX roBopax CeBepHoro Ypajia : YqeHbie 3anHCKH, BbinycK XVI. PyccKtiíí >I3MK H H3btK03HaHne, CBepAJioBCK 1958, 201—16. A. K. MaTBeeB: K aTHMOJiorHH cjioBa „BaHb3a". Uo. 225—30. 1. Jóleső érzéssel vehetünk tudomást róla, hogy a távoli szverdlovszki (régebben jekaterinburgi) pedagógiai főiskolán is akad egy fiatal kutató, aki az orosz — obi-ugornyelvi kapcsolatok tisztázásához igyekszik helyi ismeretei alapján hozzájárulni. Mivel. az az évkönyv, amelyben tanulmányai megjelentek, kevés hazai finnugristánk számára hozzáférhető, kötelességemnek tartom, hogy eredményeiről az alábbiakban röviden beszámoljak. Első, egyíves cikkében tőlem függetlenül, nagyjában ugyanazt a tárgykört dolgozza fel, amelyről egy cikkem néhány évvel ezelőtt megjelent (NyK. LIII, 153 — 71 és ALH. I, 249 — 72). Az orosz szerző hátránya, hogy nem jutott hozzá a kérdést tárgyalókorábbi magyar és. finn dolgozatokhoz, előnye pedig, hogy saját helyszíni gyűjtése alapján olyan orosz tájszavakat is ismer, amelyekről én nem szerezhettem tudomást. így a két dolgozat végeredményben kiegészíti egymást, és közös, egymást fedő.eredményeik biztosnak tekinthetők. A szerző csak kéziratának nyomdába adása után ismerte meg értekezésemet, és korrektúra-jegyzetben említi meg. A falvak, amelyeknek orosz nyelvjárását a szerző tanulmányozta, MUNKÁCSI idejében is már nagyjából eloroszosodtak (vö. VNGy. IV, 433) N'irjkdt-ja-pöwdl (lllaMTaJTb) kivételével, amelyet MUNKÁCSI még manysi nyelvűnek jelez. A cikk ismerteti a Pelimka folyó vidékének népességi viszonyait. A Pelim városából észak felé is irányuló orosz kirajzás következtében ma már csupán a két legészakibb település, BepuiHHa és MaccaBa tartotta meg eredeti nyelvét, a délebbi falvak szinte teljesen eloroszosodtak. Csak néhány öreg emlékszik egyes" manysi szavakra (MUNKÁCST korában még 11 manysi nyelvű falu volt a Pelimka folyó mellett, vö. i. h.). Megemlékezik a szerző arról is, hogy a tárgyalt vidék helynévanyaga csekély kivétellel manysi eredetű, mint a BopbH folyó és a BaHa erdőség, valamint az Ypaíí falu neve. A környék orosz nyelvjárásának manysi eredetű szókincsét négy fogalmi csoportba osztja: 1) térszínformák nevei, 2) vadászat és gyűjtögetés terminológiája, 3) halászati műszók, 4) egyéb. Az első csoportba a következő szavak tartoznak: ax 'két tavat, vagy egy tavat és egy folyót összekötő folyóág', myMüH 'tóvá kiszélesedő folyószakasz', ypaü 'folyóöböl', üiuna 'magas part', uiota ~ cow. 'patak', Kopn 'száraz fenyőerdő', yAb 'fenyővel benőtt mocsársziget', KCtMtia ~ Kanna 'kis bucka, emelkedés az erdőben', notueáp ^ notaeapb 'kis, csenevész fenyves a mocsárban', eoem ~ eonm 'áradványrét'* KOpa 'áradványrét buckákkal', caea 'erdőcske, liget mocsarak vagy áradványterületek közt', sima 'tiszta láp', KÜAHÜ 'rendkívüli nagy „ama". A második csoportba a következő tájszavak sorolhatók: ma 'vadászsövény', nen 'nyírhéjputtony', nynen 'nyírhéjedény', öpoca r<i apáca 'forgács tüzelésre', noKd r% 0OKü 'az erdei tűzrakás oldalkarója', ma/i 'tűlevél,' fenyőgally', uiyMbex ~ uiyMex ~ vayMa: 'lábon álló erdei éléskamra', WüMbH ^ vaaMbH <v WMbH 'földön álló erdei éléskamra', Kmma r^mnm 'az éléskamra oszlopa, lába', nopMa 'erdei állvány', noAycamypb ~ napacamyAb ~ napycanzyAb 'forgácskészítésre alkalmas száraz, részben korhadt fatuskó', vaanxap rv wanmp 'belül korhadt fatörzs', uiyHbwca ~ cynbwca ~ nymwca 'moha'. ^ 1 A harmadik fogalomkör jövevényszavai: Ky/iyn 'egy hálófajta', tauna 'a háló kötele', KÜMKÜ 'egy hálófajta', nom 'egy halfogó eszköz', Kbwnamb ~ Kunnamb ~ KüMnamb'a halat a hálóba riasztani', üoxna 'szárított hal', caun 'varsaféle halfogó eszköz' (< chanti), namanna 'fagyasztott hal' (< chanti). Az utolsó csoport szavai: zycb 'csuklyás rénbőrbunda', napú 'rén lábbőréből készült lábbeli', Kannmamb ^ Kaanmapumb 'varázsol', vuoAb 'pálca'. A tanulmány ezután fonetikai és alaktani (tőtani) szempontból tanulmányozzaaz átvételeket. Függelékül röviden szól arról, hogy az Urál európai oldalán a Pecsora felső folyása és az Unyja folyó vidékén is akadnak az itteni orosz nyelvjárásokban manysi eredetű helynevek és — főképpen komi eredetű — jövevényszavak. A szerző az orosz tájszavak pontos hangalakját és jelentését közli, példamondatokkal világítja meg használatukat, jelzi származékaikat. A manysi szavakat SZILASI, AHLQVIST és CSEBNYECOV alapján írja le cirillbetűs átírásban. A már idézett cikkem eredményeivel egyezik a következő orosz szavak obiugor eredeztetése: ax, zycb, MCÜAU, nnpu, oem, caun, naMbn, utynoica, nma és ma, tehát